A Google+ oldal jelentősen felgyorsíthatja azt az időt is, ami az eredeti hír megjelenése és a Mogorva Mormota+ beszámolója között eltelik, valamint arra is lehetőséget ad, hogy olyan hírek is megjelenjenek, amelyek ugyan izgalmasak, de önmagukban kevesek ahhoz, hogy egy teljes blogbejegyzés épüljön rájuk. Korábban ezek a fejlemények egy-egy, akár hetekkel később megjelenő poszt részeként lettek csak megemlítve, mostantól viszont rögtön megjelenhetnek a Google+ oldalon. Bízom benne, hogy ez az új, hatékonyabb struktúra elnyeri majd az olvasók tetszését, és szívesen követik majd a Mogorva Mormotát a Google+-on is.

Mark Shuttleworth az UDS nyitóelőadásában kiemelte, hogy a világ átalakulóban van: egyre több intelligens eszköz jelenik meg, amelyek alkalmasak egy komoly, teljes értékű operációs rendszer futtatására, és képesek egymással és a clouddal kommunikálni. Az Ubuntu egyik célja a Unity felület kifejlesztésével az volt, hogy a felhasználók számára egységes élményt nyújthasson a legkülönbözőbb eszközökön. A tervek szerint a Unity lehetővé teszi majd, hogy ugyanazt a felületet használjuk a telefonunkon, a táblagépünkön, az autónkban, a tévénken és persze a számítógépünkön. A tervek szerint a Unity rugalmasan alkalmazkodni fog az egyes eszközök adottságaihoz, és bárhol megállja majd a helyét. Ennek gyakorlati megvalósítása komoly feladatot jelent, hiszen nyilvánvalóan teljesen másképp használunk egy asztali számítógépet, mint egy, a zsebünkben is kényelmesen elférő okostelefont, vagy egy nagyképernyős televíziót.

A Canonical a cél megvalósítása érdekében nagy hangsúlyt fektet az ARM architektúra támogatására. A munkában fontos szerepe van a Linaro projektnek is, melynek célja, hogy a nyílt forrású ARM fejlesztések számára hátteret és eszközöket biztosítsanak. A Linaro fejesztők szorosan együttműködnek az Ubuntu fejlesztőkkel. Ezt jelzi az is, hogy a Linaro fejlesztők találkozója, a Linaro Connect egy időben és egy helyszínen van az Ubuntu fejlesztők találkozójával, így az érdeklődők részt vehetnek egymás megbeszélésein, ezzel is segítve a két fél együttműködését.

A Canonical a Linaro mellett hardvergyártókkal is együttműködik, hogy az Ubuntu megjelenhessen a különböző mobil eszközökön. Mark Shuttleworth azt ígérte a ZDNet által készített interjúban, hogy a fejlesztések eredményeit nyílttá teszik és folyamatosan bekerülnek a standard Ubuntuba. A tervek szerint az Ubuntu 2014-ben megjelenő LTS kiadása már eszközök széles skáláját fogja támogatni. Ezt követően várható a különböző Ubuntus mobil készülékek széles körű megjelenése is.

Fontos változás, hogy az új kiadásban a grafikus gyorsítást nem támogató gépeken már nem a klasszikus GNOME felület, hanem a Unity Qt eszközkészletre épülő, grafikus gyorsítást nem igénylő változata, a Unity 2D indul el. A fejlesztők törekedtek arra, hogy a két felület a lehető legjobban hasonlítson egymásra, és hasonló funkcionalitást nyújtsanak, így első ránézésre nagyon nehéz megkülönböztetni a kettőt egymástól. Természetesen a felhasználók a Szoftverközpont segítségével utólag olyan asztali környezetet vagy felületet telepíthetnek maguknak, amilyet csak akarnak: azok számára, akik a régi GNOME-hoz hasonlót szeretnének, jó választás lehet a GNOME fallback session (gnome-session-fallback csomag). Ez már a GNOME 3 technológiáira épül, de felépítésében és működésében a GNOME 2-nél megszokott mintát követi. A még régebbi felületek rajongói számára pedig akár a TWM ablakkezelő is elérhető, ami szintén remekül működik Ubuntu 11.10 alatt is.

A Unity felület megjelenésében és működésében is több fejlesztés történt. A Dash megjelenítésére szolgáló Ubuntu gomb a felső panelről lekerült az indítópanel legfelső helyére. A gomb megnyomására megjelenő keresőfelület színe automatikusan igazodik a háttérképünk meghatározó színárnyalatához, az aktív elmosás (active blur) effektus pedig gondoskodik arról, hogy az áttetsző felületen megjelenő ikonok jól láthatók legyenek. A Dash felépítése is változott: az alsó sávban kaptak helyett azok a gombok, amelyek segítségével a különböző keresők (alkalmazások, fájlok, stb.) válthatunk. Ezeket az új kiadásban lencséknek hívják, és alaptelepítésben három ilyen kapott helyet a rendszerben: az alkalmazások és fájlok közötti böngészésre szolgáló már ismerős lehet a felhasználók számára, az Ubuntu 11.10-ben azonban már a számítógépünkön található zenék közötti keresésre szolgáló lencse is megtalálható. A későbbiekben mi magunk is telepíthetünk majd további lencséket, amelyek segítségével kereshetünk különböző, a számítógépünkön található, vagy az interneten elérhető tartalmak között.

A Szoftverközpont az egyik olyan fontos szolgáltatása az Ubuntunak, amely különösen vonzóvá teheti a rendszert a kezdő felhasználók számára is, hiszen a segítségével rendkívül egyszerűen kereshetnek a tárolókból elérhető alkalmazások között, az azokhoz fűzött értékelések pedig segítenek eldönteni, hogy melyiket érdemes telepíteni. Az új kiadásban debütáló, GTK3 alapú új Szoftverközpont szebb felületet kapott, a legjobbra értékelt alkalmazások külön nézetet kaptak, a felhasználók utólag is módosíthatják vagy törölhetik korábbi értékeléseiket, és jelentősen gyorsult a különálló .deb csomagok kezelése. A több számítógéppel rendelkezőknek arra is lehetőségük van, hogy a Szoftverközpont segítségével szinkronizálják a gépeikre telepített alkalmazásokat. Ez a OneConf elnevezésű technológia segítségével valósul meg, melyről bővebben Didier Roche blogjában olvashatnak az érdeklődők.

Az alapértelmezett alkalmazások területén is történtek változások: az Evolution levelezőkliens helyét a népszerű Thunderbird vette át, és az alaptelepítés része lett a korábban már a Mogorva Mormotán is bemutatott, Déjà Dup elnevezésű, biztonsági mentések készítésére szolgáló alkalmazás. A Gwibber közösségi klienst jelentős részben újraírták a fejlesztők: a korábbi, GTK2, Python és WebKit alapú megoldás helyett az új kiadás már Vala-ban íródott, és GTK3-ra épül. Ezzel jelentős gyorsulást sikerült elérni és az alkalmazás memóriaigénye is nagy mértékben csökkent. A felhasználók bejelentkezésének kezelésére a korábban használt GDM helyett az új kiadásban a LightDM szolgál. Az új felület nem függ olyan erősen a GNOME specifikus technológiáktól, mint a korábban használt GDM, így ezt a változást valószínűleg nagy örömmel fogadják majd az alternatív felhasználói felületekre épülő disztribúciók fejlesztői és felhasználói is. A Xubuntu 11.10-es kiadása szintén a LightDM-et használja.

Az Ubuntu 11.10 megjelenése fontos mérföldkövet jelent az Ubuntu következő hosszú távon támogatott kiadása, a várhatóan jövő áprilisban megjelenő Ubuntu 12.04 LTS (fejlesztői kódnevén Precise Pangolin) felé vezető úton. A fejlesztők sikeresen integrálták a GNOME 3 asztali környezet technológiáit, és emellett jutott idejük a Unity felület további fejlesztésére is. A következő fejlesztési ciklus már várhatóan az elmúlt egy évben bevezetett, nagy horderejű változások (Unity, GNOME 3, LightDM) finomításáról és továbbfejlesztéséről szól majd, hiszen egy hosszú távon karban tartott kiadásnál különösen nagy a jelentősége annak, hogy mennyire stabil, kiforrott alapokra épül fel a rendszer.

Legalább ilyen fontos az is, hogy a Precise Pangolin lesz az első olyan LTS kiadás, amely már a Unity felhasználói felületre épül majd. A fejlesztők ezért a következő kiadási ciklusban valószínűleg nagyon komoly erőt fordítanak majd a Unity felület fejlesztésére is. Ezen a területen már az Oneiric ciklusban is jelentős fejlődést tudtak elérni, annak ellenére, hogy a GNOME 3-ra váltás sok erőforrást lekötött, míg a Natty alatt a Unity Compizra portolása igényelt óriási erőfeszítéseket. Az előttünk álló fél évben a fejlesztők viszont már valóban a felület tökéletesítésére tudnak összpontosítani.

Ez azonban nem minden: amint azt Mark blogbejegyzése sejteti, 12.04-es kiadás ezeknél jóval több lesz az eddig leírtaknál. Hogy pontosan mire számíthatunk? Nos, az egyelőre még titok. A részletekkel kapcsolatban ugyanis meg kell várnunk az Ubuntu fejlesztők következő találkozóját (UDS), amire október 31-e és november 4-e között kerül sor a floridai Orlandoban. Remélhetőleg Mark ezúttal is meglep minket valamilyen izgalmas hírrel a konferencia nyitóelőadásában.

Az új kiadásban szebb lett a Dash megjelenítése is, a görgetősáv pedig átkerült a szűrők jobb oldaláról a találatok mellé. Már a Unity 4.10-es verziójában is használhattuk az ablakkezelő gombokat a Dash átméretezésére, az új kiadásban ennek azonban egyértelműbbé tették a működését. Nem csak a gombok működése változott, hanem a megjelenése is: ha a Dash nyitva van, a gombok egyszerű, monokróm grafikaként jelennek meg, ahogy azt korábban Mark Shuttleworth blogjában lévő mockupon is láthattuk. Ha az egeret nyitott Dashnál az indítópanelre húzzuk, az ikonok visszanyerik a színeiket.

Az itt bemutatottak csak egy töredékét képviselik az Oneiric Ocelot Beta 1 megjelenése óta javított hibáknak: a múlt héten megjelent Unity 4.12-es kiadásába 16 bugfix került be, míg a szeptember 8-án kiadott Unity 4.14.2 25 bugot javít, így összesen 41 kisebb-nagyobb javítás készült el. Ez a szám is jól mutatja a fejlesztés intenzitását ebben az időszakban.

Az Ubuntu fejlesztők már nem egyszer bizonyították, hogy a kritikus pillanatokban rendkívül gyorsan tudnak dolgozni, hiszen ugyanezt láthattuk márciusban, a Natty Narwhal ciklus hasonló időszakában. Most szeptemberben viszont már lényegesen jobb állapotban van a Unity, mint fél évvel ezelőtt, hiszen ezúttal nagyban tudtak támaszkodni a fejlesztők az előző ciklusban lefektetett alapokra. Az Ubuntu 11.10 így már egy érettebb kiadás lehet, és fontos mérföldkövet jelent majd a várhatóan jövő áprilisban megjelenő, következő LTS kiadás felé vezető úton.

Az Alt+Tab billentyűkombinációval elérhető új alkalmazásváltóban már a minimalizált ablakokról is láthatunk előnézetet. Ez látszólag nem nagy dolog, azonban a Linuxos grafikus felületek működéséből adódóan nem olyan egyszerű megvalósítani. Amint az Sam Spillsbury, a Canonical alkalmazásában álló Compiz fejlesztő blogjából kiderül, a megoldás lényege, hogy a nem látható ablakok megjelenítését megakadályozza, de a tartalmának változását nyomon követi a rendszer (mintha csak éppen egy másik ablak takarná), így bármikor meg tudja jeleníteni az előnézeti képét. Ez a megoldás bizonyos alkalmazásokkal nem működik megfelelően, így ezeket tiltólistára kell majd tenni.

A felület megjelenése mellett a működés és a stabilitás területén is történtek fejlesztések. A Unity előző két verziójában (4.8.0 és 4.8.2) gyakran előfordult, hogy egyes ikonok nem jelentek meg, vagy a kijelölést jelző fényes háttér az ikonok mögött ragadt. Ezeket a hibákat a 4.10-es verzióban kijavították. Gyorsabb lett az aktív elmosás effektus, ez pedig közvetve a Dash megjelenésének sebességére is jótékonyan hat. A fejlesztők több memóriaszivárgási hibát is javítottak ebben a kiadásban. Az elkövetkező hetekben még további, a stabilitást javító frissítés várható.

Bár nem kapcsolódik közvetlenül a Unity felülethez, mindenképpen említésre méltó, hogy alapértelmezetté vált a pár hete a Mogorva Mormotán is bemutatott új, GTK3 alapú Szoftverközpont. A most bekerült újdonságokat az érdeklődők legegyszerűbben az ütemterv szerint szeptember elsején megjelenő Oneiric Ocelot Beta 1 kiadásban próbálhatják majd ki.

A felület megjelenésén túl az egyes elnevezésekben is változások lesznek. A korábbi Places elnevezés helyett a Scopes és a Lenses kifejezéseket fogják használni. A Scopes lényegében az egyes adatforrásokat (például alkalmazások, fájlok, zenék, Gwibber üzenetek) jelentik, míg a Lenses az ezek megjelenítésére szolgáló felületet. A Scopes mögött álló technológia lehetővé teszi például az értékelés (csak azokat az 5 csillagos alkalmazásokat szeretném látni…) és a kategóriák (…amelyek a Játék kategóriába tartoznak) szerinti szűrést. Az elnevezések változása nem jelent technikai értelemben váltást, vagyis a háttérben továbbra is a Zeitgeist motor fog dolgozni, a találatok megjelenítésére pedig a Unity Dash szolgál majd, azonban az új elnevezések kicsit talán pontosabbá teszik a terminológiát. Mark a bejegyzésében utalt rá, hogy jelen pillanatban is több ilyen Scope fejlesztése van folyamatban.

Az elmúlt hónapok munkájának köszönhetően a Unity 2D és a Unity 3D sokkal közelebb került egymáshoz, és egyre nagyobb mértékben közös kódbázisra épülnek. Ahogy azt a Unity 2D legfrissebb verziójánál már láthattuk, a Qt eszközkészletre épülő, hardveres támogatást nem igénylő változat megjelenésében szinte alig különbözik a Unity 3D-től, beleértve az olyan látványos effektusokat is, mint a Dash megjelenésekor a háttér elmosása. Ez pedig jogosan veti fel a kérdést, hogy egyáltalán szükség van-e két külön változatra, ha QML segítségével lényegében mindaz megvalósítható, ami a Unity 3D-ben is látható. Míg a Unity 2D fejlesztők úgy vélekednek, hogy az általuk használt QML technológia bárhol megállja a helyét, addig természetesen a Unity 3D mögött állók úgy látják, hogy a közvetlen GL elérés több lehetőséget biztosít. Mark Shuttleworth jelen pillanatban inkább ez utóbbi vélemény felé hajlik, de érdeklődve figyeli a QML csapat ténykedését.

Más változásokat is felfedezhetünk az Ubuntu fejlesztés alatt álló változatában. A felső panelen boríték ikonnal jelzett üzenetek menüben megjelent egy új opció, amelynek segítségével törölhetjük a korábbi értesítéseket, így nem kell feltétlenül megnyitnunk például a Gwibbert, ha szeretnénk nullázni a számlálót. Ha több felhasználója is van a gépünknek, akkor a felső panelen megjelenik a felhasználók közötti gyors váltásra szolgáló menü, hasonlóan ahhoz, ahogy azt a korábbi kiadásokban már megszokhattuk. Az Alt+Tab billentyűkombináció lenyomására már az új alkalmazásváltó jelenik meg, amelyet múlt héten, az Oneiric Ocelot Alpha 3 kapcsán mutatott be a Mogorva Mormota. Az Ambiance téma megjelenésében is történt némi változás: az ablakok címsora alatt, az eszköztár mögötti felület kapott egy enyhe színátmenetet.

A Feature Freeze tesztelői szemmel nézve az Ubuntu kiadási ciklusának talán legizgalmasabb időszaka: ilyenkor néhány óra alatt több újdonság kerül be a fejlesztés alatt álló kiadásba, mint máskor hetek alatt. Ez egyben fordulópontot is jelent, hiszen innentől kezdve a fejlesztők már nem az újdonságok bevezetésére, hanem a rendszer stabilitására fókuszálnak. A következő jelentős mérföldkő két hét múlva lesz: az ütemterv szerint augusztus 25-én lesz a User Interface Freeze, vagyis az a pont, amikor a felhasználói felület elnyeri végső megjelenését. Ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, hogy ezt a fejlesztők általában meglehetősen lazán veszik, és még jóval ezt követően is szoktak a rendszer megjelenését kisebb-nagyobb mértékben érintő változások lenni. Az Oneiric Ocelot Beta 1 megjelenése már a User Interface Freeze után, szeptember elsején várható.

A felső panelen lévő Ubuntu ikon szerepét az indítópanel első helyén megjelenő, Ubuntu logóval ellátott indító vette át. A gombra rákattintva megjelenik a Dash alapképernyője. Ha jobban szemügyre vesszük, a hat darab nagy ikon alatt három kisebbet fedezhetünk fel, melyek segítségével nézetet válthatunk, így az alapképernyő mellett innen érhetjük el az alkalmazásböngészőt vagy a fájlböngészőt. A változás részeként az indítópanelről lekerültek az ezek közvetlen elérésére szolgáló gombok, azonban a Super+A valamint a Super+F billentyűkombinációk használatával azonnal elérhetjük mindkettőt. Természetesen továbbra is lehetőségünk van arra, hogy a Dash jobb alsó sarkában lévő kis ikonnal lebegő módból teljes képernyős módra váltsunk.

Változott az alkalmazásböngésző megjelenése is. A lebegő panel jobb oldalán látható, Refine Search feliratra kattintva további gombok jelennek meg, melyek segítségével az egyes kategóriák (például internet, multimédia, játékok, stb.) szerint szűkíthetünk a találatok között. A Unity felület Ubuntu 11.04-ben található verziójában ezt csak viszonylag sok kattintással lehetett elérni, az új változatban viszont ezek a gombok egészen addig láthatók maradnak, amíg újra el nem rejtjük őket. Ezt a lehetőséget korábban sok felhasználó hiányolta, így ők valószínűleg nagy örömmel fogadják majd a változást.

A Unity 2D felületen most megjelent fejlesztések várhatóan hamarosan bekerülnek a Unity grafikus gyorsítást használó változába is. A stabil kiadás megjelenéséig pedig még további változások is lehetnek. Érdemes lesz tehát figyelemmel kísérni az elkövetkező hetekben az Ubuntu fejlesztés alatt álló kiadásának alakulását, hiszen izgalmas újdonságokra számíthatunk a közeljövőben.

Több új konfigurációs lehetőség is bekerült, melyek segítségével a Unity működését finomhangolhatjuk. Ezek az opciók a CompizConfig Settings Manager beállítóalkalmazás Ubuntu Unity Plugin modulja segítségével módosíthatók. Itt megadhatjuk, hogy hány milliszekundum elteltével rejtőzzön el automatikusan az indítópanel, szabályozhatjuk, hogy milyen méret felett méretezze át automatikusan az ablakokat teljes képernyőre azok megnyitásakor, és beállíthatjuk, hogy az indítópanelen megjelenjenek-e a meghajtók ikonjai (mindig, csak ha mountolva vannak, soha). A felső panel mellett pedig már az indítópanel átlátszóságát is szabályozhatjuk.

A felső panelről eltűnt a személyes menü (a felhasználónevünk), és az abban található opciók bekerültek a kis boríték ikonnal jelzett üzenetek menübe, így már itt tudjuk beállítani a csevegőprogramokban megjelenő állapotunkat (elérhető, távol, elfoglalt, láthatatlan, offline). A panel jobb szélén lévő kikapcsológombra kattintva a munkamenettel kapcsolatos opciók (képernyő zárolása, kijelentkezés, felfüggesztés, hibernálás, leállítás) mellett közvetlenül elérhetjük a legfontosabb beállítási lehetőségeket is (rendszerbeállítások, képernyő, bluetooth, automatikusan elinduló alkalmazások, frissítések, csatlakoztatott eszközök, nyomtatók).

Az alapértelmezett grafikus téma megjelenésében is történtek változások: az Ambiance témánál az eszköztár a címsorhoz hasonló, sötét színt kapott. Alapértelmezetté váltak és szebbek lettek az Alpha 2 kiadásban megjelent modális párbeszédablakok. Bekerült egy új alkalmazásváltó is, mely az Alt+Tab billentyűkombináció lenyomására megjelenő ablakváltó helyét veszi majd át. A fejlesztés alatt álló új alkalmazásváltó a Ctrl+Tab billentyűkombinációval érhető el, így jelenleg mindkettő használható. A tervek szerint miután elkészül az új váltó, átveszi majd a régi helyét, így a végleges kiadásban az Alt+Tab billentyűk lenyomására már az új fog megjelenni.

Több Ubuntu-specifikus beállítási lehetőség is bekerült a GNOME 3 konfigurációs alkalmazásába, a System Settingsbe, így innen végezhetjük el a Szoftverforrások, az Ubuntu One és a nemrégiben a rendszer részévé vált backup alkalmazás, a Déjà Dup konfigurálását is. Ahogy arról a Mogorva Mormota nem olyan régen már beszámolt, a fejlesztés alatt álló kiadásba bekerült a Gwibber közösségi kliens új, GTK3 eszközkészletre épülő, a korábbi kiadásnál lényegesen gyorsabb és kevesebb erőforrást igénylő verziója.

Az Oneiric Ocelot Alpha 3 kiadása meglepően kiforrott rendszer benyomását kelti, különösen ahhoz képest, hogy a Feature Freeze, vagyis az új szolgáltatások bevezetésének határideje augusztus 11-én lesz, vagyis jelen pillanatban a fejlesztési időszak egyik legintenzívebb szakaszában járunk. Míg az előző fejlesztési ciklus az új felület bevezetéséről szólt, addig most sokkal inkább a finomítás kap hangsúlyt. Ezzel együtt sem a LightDM bevezetését, sem a GNOME 3 integrálását nem szabad lebecsülni, hiszen ezek önmagukban is óriási feladatok. Jelen állapot alapján úgy tűnik, hogy a fejlesztők jól veszik az akadályt, így minden esély megvan rá, hogy az Ubuntu 11.10-es kiadása több területen is jelentős előrelépést hozzon majd az Ubuntu 11.04-hez képest.