Az angol nyelvű sajtóban csak OAuthpocalypse néven emlegetett pillanat bekövetkezett: a Twitter szeptember elsején megváltoztatta az eddigi azonosítási metódusát, így a korábban használt módon már nem azonosíthatjuk a kliensünket. Ez azt jelenti, hogy azok a Twitter kliensek, amelyek nem OAuth segítségével azonosították a felhasználót, mától nem működnek tovább. Ez érinti az Ubuntu közösségi kliensét, a Gwibbert is. A Gwibber fejlesztők azonban készültek erre, és az Ubuntu Desktop PPA tárolóból már elérhető a javított verzió, ami a felhasználót OAuth segítségével azonosítja Twitteren.
Tovább »

Miközben a Farmville óriási népszerűségnek örvend a Facebookon, kevesen tudják, hogy a Launchpadon is működik egy farm. Itt azonban a friss kukorica és aranylóan sárga búzakalászok helyett csomagok sarjadnak: ez a Launchpad Build Farm. A Launchpad Build Farm az a hely, ahol a forrásokból kész csomagok lesznek. A Build Farm a Soyuz, vagyis a „Launchpad csomagkezelő” része. A Soyuz három fő részből áll: a build rendszer, a csomagkezelő és az archívumok közzétételéért felelős rész. A „Soyuz” szó az űrkutatásból lehet ismerős: a Szojuz űrhajók a 60-as évek végétől meghatározó szerepet töltöttek be a szovjet űrkutatási programban. Mark Shuttleworth egy Szojuz TM34 fedélzetén járt a világűrben még 2002-ben.
Tovább »

A Mogorva Mormota a kezdetektől fogva rendszeresen foglalkozik az Ubuntu One szolgáltatással: az oldalon az első teszt világviszonylatban is elsők között, kevesebb mint 5 órával a publikus bejelentés után jelent meg, amikor még csak meghívóval lehetett kipróbálni. Az oldal azóta is rendszeresen beszámol a szolgáltatás fejlődéséről, így már szinte hagyománnyá vált, hogy minden fejlesztési ciklusban megjelenik egy összefoglaló cikk, ami bemutatja, hogy milyen újdonságok várhatók a következő Ubuntu kiadásban: ilyen volt idén áprilisban az Ubuntu One a Lucid Lynxben, vagy korábban az Ubuntu One a Karmic Koalában című írás. Itt az ideje tehát, hogy ismét sorra vegyük, milyen újdonságokra számíthatunk a Maverick Meerkatben az Ubuntu One kapcsán. Ebben az Ubuntu Wiki oldalán található Roadmap lesz segítségünkre.
Tovább »

A Canonical bejelentette, hogy megérkezett a multi-touch támogatás az Ubuntu fejlesztés alatt álló kiadásába, a Maverick Meerkatbe. A szolgáltatást megvalósító uTouch 1.0 teljes körű támogatást nyújt a felhasználók és a fejlesztők számára, a kerneltől egészen az alkalmazásokig. A Canonical fejlesztői együtt dolgoztak a Linux kernel és az X.Org fejlesztésén dolgozó közösségekkel a meghajtók fejlesztésén, és a hiányzó szolgáltatások támogatásán. Ennek során elkészült egy nyílt forráskódú mozdulatfelismerő rendszer, valamint egy API, amelyre támaszkodva az alkalmazások megvalósíthatják a multi-touch technológiára épülő szolgáltatásokat.
Tovább »

Az elmúlt években több gyártó is megjelent olyan számítógépekkel, amelyeken Ubuntu volt előre telepítve. Ezek ráadásul – szemben a korábbi évek gyakorlatával – már nem csak egy grafikus felület nélküli, vagy részben működésképtelen GNU/Linux rendszert tartalmaznak, hanem valóban kitesztelt, minden hardvert támogató, jól működő telepítések. A kisebb cégek, mint például a ZaReason vagy a Sytem76 mellett pedig 2007-ben az egyik legnagyobb számítógépgyártó, a Dell is megkezdte az Ubuntu-alapú gépek forgalmazását.
Tovább »

Otto Greenslade, a Canonical vizuális designért felelős vezetője augusztus 9-én bemutatta a Canonical Design blogon a Lucid Lynxben megjelent Ambiance téma frissített változatát. Az Ambiance új kiadása nem tér el alapvetően attól, amit már megszokhattunk az elmúlt hónapokban, azonban sok apró finomítással szolgál. Amikor megtervezték az Ubuntu 10.04 LTS-ben bemutatkozott két új témát, a cél az volt, hogy olyat alkossanak, ami legalább annyira egyedivé és könnyen felismerhetővé teszi az Ubuntut akár egy lekicsinyített képernyőképről is, mint a korábbi – csak éppen nem annyira barna. Ezt sikerült is megvalósítani: a fény által inspirált két új téma, az Ambiance és a Radiance talán nem volt még minden részletében tökéletesen kidolgozott, de mindenképpen jó alapul szolgált.
Tovább »

Július 30-án ért véget a GNOME fejlesztők találkozója, a GUADEC. Az eseményre Hollandiában, a Hágai Egyetemen került sor. Az eseményen sok érdekes új információ került napvilágra a GNOME jövőjével kapcsolatosan. A legfontosabb hír talán, hogy a GNOME 3.0 megjelenését elhalasztották, így a korábbi tervekkel szemben nem most szeptemberben érkezik az asztali környezet új generációja, hanem csak fél évvel később, jövő márciusban. Azok, akik az elmúlt időszakban követték az eseményeket, valószínűleg emlékeznek még arra, hogy az eredeti tervek szerint ez év márciusában érkezett volna a 3.0-ás kiadás. A fejlesztés azonban nem haladt olyan ütemben, mint azt eredetileg szerették volna, így a fejlesztők beiktattak még egy GNOME 2.30-as kiadást márciusban (ezzel jelent meg az Ubuntu 10.04 LTS is). Sokáig úgy tűnt, hogy ez lesz az utolsó a 2-es fő verziószámot viselő kiadások sorában, azonban az újabb halasztás miatt idén szeptemberben még érkezik majd egy 2.32-es verzió, mielőtt jövő márciusban megjelenne a GNOME 3.0. A fél évet a fejlesztők a további stabilizálásra és a GNOME Shell barátságosabbá tételére szeretnék fordítani.
Tovább »

Az Ubuntu 10.10 Maverick Meerkat legizgalmasabbnak ígérkező fejlesztése kétség kívül az új netbookokra szánt felhasználói felület, a Unity. A Unity, bár aktívan építkezik a GNOME technológiákra, az Ubuntu saját fejlesztése, és több elemből áll össze. Ilyen például a saját felső panel, a bal oldalon található indítópanel, valamint a Zeitgeist technológiára épülő Application Menu néven ismertté vált menü, ami valójában két részből áll: az egyik az alkalmazások indítására szolgáló unity-place-applications, a másik pedig a fájlok böngészésére használható unity-place-files. A Unity emellett más fejlesztéseket is hoz: ezek egyike a globális menü, ami az alkalmazások ablakában lévő menüsort helyezi át a felső panelre, ezzel helyet nyerve az alkalmazások számára. Nemrégiben pedig egy újabb fejlesztést mutattak be: ez a Quicklists.
Tovább »

A Chromium böngésző egyre nagyobb népszerűségnek örvend a magyar Ubuntu felhasználók körében is: az ubuntu.hu statisztikái szerint az oldal látogatóinak 18,6 százaléka használja a Google Chrome vagy a Chromium böngészőt. Még népszerűbb a böngésző a Mogorva Mormota olvasói körében, ahol már 26 százalék felett áll a részesedése. A Chromium önmagában is kiváló böngésző, azonban néhány bővítménnyel még többet hozhatunk ki belőle. A Google Chrome bővítmények oldalán közel 6 ezer közül válogathatunk. A Mogorva Mormota most ezekből szemezgetve mutat be néhány érdekesebbet.
Tovább »

Az Ubuntu One szolgáltatás az Ubuntu 2009 októberében megjelent kiadásában, a Karmic Koalában debütált. A fejlesztők a kezdetektől fogva arra törekedtek, hogy a mappák és adatok szinkronizálását lehetővé tévő cloud szolgáltatás jól integrálódjon az Ubuntuba, így a fájlok tárolásán és megosztásán túl már az első kiadásban is lehetőséget adott a Firefox könyvjelzők, az Evolution címjegyzék és a Tomboy jegyzetek szinkronizációjára is. A Lucid Lynxben pedig már bármelyik mappát kijelölhetjük szinkronizálásra, fájlokat tehetünk publikusan elérhetővé weben keresztül, sőt, a Rhythmbox zenelejátszón keresztül még zenék vásárlására is lehetőségünk van. A fejlesztés azonban itt nem áll meg, és a jövőben még magasabb fokú integrációra számíthatunk. A tervek szerint ennek része lesz a következő kiadásban megjelenő Ubuntu One Control Panel.
Tovább »