Chromium

Az elmúlt időszakban egyre többet hallani a Google Ubuntu-alapú operációs rendszeréről, a Google Chrome OS-ről. Annyira, hogy szinte már a felületét adó kiváló böngészőről, a Google Chrome-ról nem is nagyon beszéltek külön, csak mint a készülő rendszer részéről. Pedig a böngésző Linuxos portja az elmúlt időszakban rendkívül gyorsan fejlődött, és a közelmúltban nem csak hogy a mindennapokban használható alkalmazássá vált, de egyenesen az egyik legjobb lett a kategóriájában. A Chrome mögött álló nyílt forráskódú projekt, a Chromium napi buildjei egyszerűen elérhetők Ubuntu felhasználók számára a megfelelő PPA tárolóból. A Chromium esetében pedig a „napi build” kifejezés szó szerint értendő: ha felvesszük a tárolót, akkor valóban naponta érkezik a frissítés. Hogy pontosan mikor vált napi szinten használhatóvá a Chromium, azt persze nehéz már megmondani, hiszen az elmúlt hónapokban rendkívüli ütemet diktáltak a fejlesztők: emlékeim szerint már szeptemberben is lehetett használni kisebb kompromisszumokkal, és az Ubuntu 9.10 megjelenésének környékén, vagyis október végén már egészen kiválóan működött. A kemény munka eredményeként pedig december 8-án a Google hivatalosan is kiadta a Google Chrome linuxos változatának Beta kiadását.

A Google Chrome szabadon letölthető a Google oldaláról deb formátumban Ubuntura és Debianra, vagy rpm formátumban Fedorára és openSUSE-ra. Ha Chrome build helyett inkább a Chromium buildet szeretnénk használni, akkor Ubuntu esetében két PPA tároló közül is választhatunk: a korábban már említett, napi frissítésű tároló mellett használhatjuk a beta csatornát, ami a Google Chrome kiadásokhoz igazodva frissül. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy milyen kapcsolat van a Chrome és a Chromium között, és miben különböznek ezek. Erről szerencsére viszonylag részletes magyarázatot találhatunk a Chromium Blog egy 2008 októberi bejegyzésében. A két változat között, az elnevezésen túl a legfontosabb különbség a böngésző és a Google közötti kommunikációban van: a Chrome statisztikai adatokat gyűjt a felhasználási szokásokról, így például arról, hogy hányszor fogadjuk el a gépelés közben felajánlott url-t. Ezeket az adatokat a böngésző teljesen anonim módon kezeli, vagyis semmilyen személyes információt (például felhasználónevet) nem kapcsol hozzá, és a funkció menüből ki is kapcsolható. A másik különbség a Chrome és Chromium között az elérhető frissítések kezelése: ezt a Chrome esetében a böngésző végzi, míg Chromiumnál a disztribúció csomagkezelőjére van bízva. A harmadik eltérés, hogy a Chrome a Google kereséseinkhez automatikusan hozzákapcsolja az RLZ paramétert, ami olyan paraméterek alapján generálódik, hogy honnan töltöttük le a böngészőt, mikor telepítettük, és mikor használtuk először az olyan funkcióit, mint például a keresés. Ez ugyanakkor szintén nem alkalmas arra, hogy egyedileg azonosítson minket. Érdemes tehát inkább a Chromiumot választani, hiszen ugyanolyan jól működik, mint a Google-féle build, de jobban vigyáz a privát szféránkra, és a PPA tárolóból kényelmesen megkapjuk mindig a frissítéseket.

A böngésző linuxos beta kiadásának megjelenésével egyidőben indította el a Google a kiegészítőket gyűjtő hivatalos oldalt. Már korábban is léteztek olyan helyek, ahonnan kiegészítőket tölthettünk le a Chrome és Chromium böngészőkhöz: ilyen például a chromeextensions.org, a hivatalos oldal elindulása mégis fontos lépést jelent. A legnépszerűbb kiegészítők között találhatunk Google Mail figyelőt, reklámblokkolót, RSS kezelő kiegészítőt. A legnépszerűbb kiegészítők között megtalálható a Google Wave értesítő is, a cikk írásának pillanatában közel 74 ezer letöltéssel. Ez talán elsőre meglepőnek tűnhet, hiszen a Wave szolgáltatás jelen pillanatban még csak meghívóval érhető el. Persze, ha jobban belegondolunk, teljesen természetes, hogy azok, akik elsők között telepítenek az oldalról kiegészítőket, abból a körből kerülnek ki, akik a Google Wave-re is lecsaptak.

A Chromium egyébként jelen pillanatban talán a legjobb böngésző GNU/Linuxra: pillanatok alatt elindul, az oldalakat villámgyorsan rendereli, a tab kezelése pedig rendkívül intelligens és kényelmesen használható. A böngésző a WebKit HTML renderelő motorra épül, azonban a JavaScriptek futtatását a Google saját, rendkívül fejlett motorja, a V8 végzi. Az ebből származó sebességelőny különösen a Google saját cloud szolgáltatásainál mutatkozik meg látványosan, így például a meglehetősen összetett Google Wave is nagyon gyorsan működik benne, még egy 630 MHz-es Celeron M processzort használó 701-es Eee PC-n is. Más előnye is megmutatkozik a Chromiumnak ezen a kis gépen: a 800×480-as felbontású képernyőn minden pixel számít, a Chromium helykihasználása pedig igazán példás. A böngésző desktop integrációja bár nem tökéletes, de bőven megfelelő. Különösen akkor, ha a beállítások között bekapcsoljuk a GTK+ téma használatát, és bekapcsoljuk, hogy a rendszer ablakkereteit használja. A Chromium saját görgetősávval rendelkezik. Ez ugyan eltér attól, ami a rendszerben máshol van, viszont plusz szolgáltatást nyújt: ha rákeresünk egy szóra az oldalon, akkor minden előfordulási helyen megjelenik egy kis sárga csík a görgetősávon belül, így pillanatok alatt átláthatjuk, hogy ezek a szöveg mely részein szerepelnek. A másik ilyen különbség, hogy nem használja az értesítési rendszert: a letöltések az alsó sávban látszanak. Ennek valószínűleg elsődlegesen nem technikai okai vannak, hanem a Google azon filozófiájából fakad, hogy minden érdekes dolog a böngészőn belül történik.

A Chrome piaci részesedése jelen pillanatban még meglehetősen alacsony: a Net Applications novemberi mérése szerint a felhasználók 3,93%-a használja a Google böngészőjét, míg a Firefoxot a felhasználók 24,72%-a preferálja. Ennek ellenére már érezhetően nő a feszültség a Mozilla és a Google között. A dolog persze érhető, hiszen a Mozilla bevételeinek 97%-át a Google adja: a Firefoxban a kezdetektől fogva ez az integrált kereső, és az alap kezdőoldal is tulajdonképpen egy testre szabott Google oldal. A Chrome böngésző azonban veszélyes lehet a Firefox pozícióira, és bár a két félnek 2011-ig van szerződése az együttműködésről, ezt követően azonban bármi történhet. Ennek megfelelően meg is indult a helyezkedés, és Asa Dotzler, a Mozilla közösségi fejlesztésekért felelős vezetője blogjában oda is szólt a Google-nek, hogy véleménye szerint a Microsoft keresője, a Bing a személyes adatok védelme szempontjából jobb választás. Sőt, még egy linket is adott egy Firefox kiegészítőre, ami a Bingre cseréli az alapértelmezett keresőt. A bejegyzés alapjául egyébként egy elejtett megjegyzés szolgált, ahol Eric Schmidt, a Google vezetője az USA törvényi szabályozása kapcsán elmondta, hogy ha valaki olyan dolgot csinál, amit mindenki elől szeretne titokban tartani, akkor azt talán mégse kellene csinálnia. Bár tény, hogy ez a mondat kontextusából kiemelve valóban nem a legszerencsésebb, azonban valószínűbb (és az ars technica cikke is ezt érzékelteti), hogy ez a felháborodás Asa Dotzler részéről sokkal inkább szól a 2011 utáni időszakról, mint a felhasználók privát szférája iránt érzett őszinte aggodalomról.

Címkék: , , ,

A cikkhez nem lehet hozzászólni.