Lubuntu
Az Ubuntu jelenleg három különböző asztali környezetre épülő, hivatalosan is támogatott desktop változatban érhető el: a GNOME-on alapuló Ubuntu mellett választhatjuk a KDE-re támaszkodó Kubuntut vagy az XFCE felületet kínáló Xubuntut. Emellett létezik egy kifejezetten televízióra kötött felhasználásra tervezett változat, a Mythbuntu, ami a MythTV digitális videorögzítő (DVR) alkalmazásra épül. A netbookokra szánt Ubuntu Netbook Remix a GNOME asztali környezetet használja, amit a kis gépek igényeinek megfelelően alakítottak ki, míg a Kubuntu Netbook Edition a KDE-re és a KDE projekt Plasma Netbook Shell fejlesztésére támaszkodik. A közeljövőben várható a Moblinra épülő változat megjelenése is (az Ubuntu netbook változatairól nemrégiben részletesebben is írt a Mogorva Mormota). A már eddig megismert változatokhoz pedig rövidesen egy újabb csatlakozhat: ez az elsősorban kisebb teljesítményű gépekre szánt, LXDE-re épülő Lubuntu.
Az LXDE neve a “Lightweight X11 Desktop Environment” (vagyis Pehelysúlyú X11 Asztali Környezet) kifejezés rövidítéséből jön. A projektet egy taiwani fejlesztő, Hong Yen Jee (PCMan) indította el 2006-ban, az első komponens, a PCMan fájlkezelő kiadásával. Az LXDE asztali környezet alapértelmezett ablakkezelője az Openbox, a felhasználói felület motorjául a GNOME és XFCE által is használt GTK+ szolgál. Az LXDE fejlesztésénél elsődleges célként azt fogalmazták meg, hogy minimális erőforrás felhasználás mellett is megfelelően barátságos felületet kínáljon a felhasználók számára. A fejlesztők szerint már egy 266 MHz-es Pentium II-esen 192 MByte memóriával is megfelelő sebességgel működik, egy Intel Atom alapú gépen (vagyis egy tipikus netbookon) pedig nagyon gyors.
A Lubuntu gondolata nyilvánosan először 2009 februárjában vetődött fel, amikor az egyik LXDE fejlesztő, Mario Behling és Mark Shuttleworth személyesen találkoztak Berlinben. Mark arra bíztatta az LXDE fejlesztőket, hogy hozzanak létre egy önálló projektet az Ubuntu közösség szárnyai alatt, aminek az eredménye egy új Ubuntu-változat lesz majd. A hírről az LXDE blog számolt be február 5-én. A Lubuntu első tesztelőknek szánt kiadása augusztus 31-én jelent meg. Ez az Ubuntu jelenleg fejlesztés alatt álló verzióján, a Karmic Koalán alapul. Azóta készült újabb build is, így jelenleg (szeptember 9-én) már egy szeptember 8-án készült képfájlt tölthetünk le.
A Lubuntu felhasználói felülete nem tartogat különösebb meglepetéseket: egy panelt láthatunk alul, a bal szélén kapott helyet az indítómenü, mellette a fontosabb alkalmazások indítóikonja, majd a munkaasztalok ikonja. Középen a futó alkalmazásokat látjuk, jobb oldalon a processzor terheltségét és a hálózati kapcsolatot jelző applet, az óra kapott helyet, végül pedig a képernyő zárolására és a számítógép leállítására szolgáló gombok zárják a sort. A felület meglehetősen egyszerű, így valószínűleg azok a felhasználók is hamar eligazodnak majd rajta, akik korábban Microsoft Windows XP-t használtak. A hálózati kapcsolatok kezelésére nem a Network Manager szolgál, mint Ubuntu alatt, hanem a Wicd, ami egyaránt támogatja a vezetékes és vezeték nélküli kapcsolatokat, de azért a szolgáltatáskínálata elmarad a Network Managertől.
A fájlok kezelésére a PCManFM (PCMan File Manager) szolgál. Ez első ránézésre meglehetősen egyszerű, fapados kis fájlkezelőnek tűnik, de a tudására nem lehet különösebb panasz: a GVFS támogatásnak köszönhetően megbírkózik az sftp, a smb és az ftp kapcsolatokkal is, és támogatja a szemeteskuka használatát. Emellett pedig rendelkezik mindazokkal az alapvető funkciókkal, amit egy fájlkezelőtől elvárunk. Az ablakkezelő konfigurálására az Openbox Configuration Manager szolgál, ahol egyszerűen, grafikus felületen kattintgatva állíthatjuk be a rendszerünk kinézetét és működését. Amit pedig itt nem tudunk beállítani a felülettel kapcsolatban, azt az Appearance Settings menüpont alatt találhatjuk, ahol egyszerűen kiválaszthatjuk az általunk használni kívánt ikonkészletet és az ikonok stílusát.
Kézenfekvőnek tűnik a Lubuntu összehasonlítása a Xubuntuval, hiszen mindkettő egy viszonylag kis hardverigényű Ubuntu változat. A kettőt azonban mégsem lehet teljesen egy kalap alá venni: míg a Lubuntu célja elsősorban az, hogy minél gyengébb gépen használható legyen, addig a Xubuntu inkább az ideális egyensúly megtalálására törekszik a tudás és az erőforrásigény tekintetében. Vagyis, a közhiedelemmel ellentétben, a Xubuntu nem egy minimalista disztribúció: erről egyébként idén májusban egy kiváló cikket közölt a DistroWatch a 301. heti hírlevelében, ahol összehasonlítottak egy minimál XFCE telepítést a teljes Xubuntu desktop környezettel tudás és erőforrásigény tekintetében. A Lubuntu ezzel szemben valóban minimalizmusra törekszik, így a képfájl mérete is mindössze 360 MByte, és alaptelepítésben például a GIMP helyett a jóval egyszerűbb pixelgrafikus alkalmazás, az mtPaint kapott benne helyet. Ennek megfelelően a Lubuntu remek választás lehet egy öreg gépre, de ne várjunk tőle olyan kényelmet és szolgáltatásokat, mint akár a Xubuntutól. Ráadásul az LXDE egy meglehetősen fiatal projekt, ennek megfelelően bizonyos részei még kiforratlanok, vagy fejletlenek. Mindezekkel együtt is a Lubuntu remek választás lehet majd az öreg gépekre, Openbox rajongóknak, vagy egyszerűen azoknak, akik a kényelmet és minimális erőforrásigényt egyaránt nagyra értékelik.
