Lubuntu
Az Ubuntu jelenleg három kĂĽlönbözĹ‘ asztali környezetre Ă©pĂĽlĹ‘, hivatalosan is támogatott desktop változatban Ă©rhetĹ‘ el: a GNOME-on alapulĂł Ubuntu mellett választhatjuk a KDE-re támaszkodĂł Kubuntut vagy az XFCE felĂĽletet kĂnálĂł Xubuntut. Emellett lĂ©tezik egy kifejezetten televĂziĂłra kötött felhasználásra tervezett változat, a Mythbuntu, ami a MythTV digitális videorögzĂtĹ‘ (DVR) alkalmazásra Ă©pĂĽl. A netbookokra szánt Ubuntu Netbook Remix a GNOME asztali környezetet használja, amit a kis gĂ©pek igĂ©nyeinek megfelelĹ‘en alakĂtottak ki, mĂg a Kubuntu Netbook Edition a KDE-re Ă©s a KDE projekt Plasma Netbook Shell fejlesztĂ©sĂ©re támaszkodik. A közeljövĹ‘ben várhatĂł a Moblinra Ă©pĂĽlĹ‘ változat megjelenĂ©se is (az Ubuntu netbook változatairĂłl nemrĂ©giben rĂ©szletesebben is Ărt a Mogorva Mormota). A már eddig megismert változatokhoz pedig rövidesen egy Ăşjabb csatlakozhat: ez az elsĹ‘sorban kisebb teljesĂtmĂ©nyű gĂ©pekre szánt, LXDE-re Ă©pĂĽlĹ‘ Lubuntu.
Az LXDE neve a “Lightweight X11 Desktop Environment” (vagyis PehelysĂşlyĂş X11 Asztali Környezet) kifejezĂ©s rövidĂtĂ©sĂ©bĹ‘l jön. A projektet egy taiwani fejlesztĹ‘, Hong Yen Jee (PCMan) indĂtotta el 2006-ban, az elsĹ‘ komponens, a PCMan fájlkezelĹ‘ kiadásával. Az LXDE asztali környezet alapĂ©rtelmezett ablakkezelĹ‘je az Openbox, a felhasználĂłi felĂĽlet motorjául a GNOME Ă©s XFCE által is használt GTK+ szolgál. Az LXDE fejlesztĂ©sĂ©nĂ©l elsĹ‘dleges cĂ©lkĂ©nt azt fogalmazták meg, hogy minimális erĹ‘forrás felhasználás mellett is megfelelĹ‘en barátságos felĂĽletet kĂnáljon a felhasználĂłk számára. A fejlesztĹ‘k szerint már egy 266 MHz-es Pentium II-esen 192 MByte memĂłriával is megfelelĹ‘ sebessĂ©ggel működik, egy Intel Atom alapĂş gĂ©pen (vagyis egy tipikus netbookon) pedig nagyon gyors.
A Lubuntu gondolata nyilvánosan elĹ‘ször 2009 februárjában vetĹ‘dött fel, amikor az egyik LXDE fejlesztĹ‘, Mario Behling Ă©s Mark Shuttleworth szemĂ©lyesen találkoztak Berlinben. Mark arra bĂztatta az LXDE fejlesztĹ‘ket, hogy hozzanak lĂ©tre egy önállĂł projektet az Ubuntu közössĂ©g szárnyai alatt, aminek az eredmĂ©nye egy Ăşj Ubuntu-változat lesz majd. A hĂrrĹ‘l az LXDE blog számolt be február 5-Ă©n. A Lubuntu elsĹ‘ tesztelĹ‘knek szánt kiadása augusztus 31-Ă©n jelent meg. Ez az Ubuntu jelenleg fejlesztĂ©s alatt állĂł verziĂłján, a Karmic Koalán alapul. AzĂłta kĂ©szĂĽlt Ăşjabb build is, Ăgy jelenleg (szeptember 9-Ă©n) már egy szeptember 8-án kĂ©szĂĽlt kĂ©pfájlt tölthetĂĽnk le.
A Lubuntu felhasználĂłi felĂĽlete nem tartogat kĂĽlönösebb meglepetĂ©seket: egy panelt láthatunk alul, a bal szĂ©lĂ©n kapott helyet az indĂtĂłmenĂĽ, mellette a fontosabb alkalmazások indĂtĂłikonja, majd a munkaasztalok ikonja. KözĂ©pen a futĂł alkalmazásokat látjuk, jobb oldalon a processzor terheltsĂ©gĂ©t Ă©s a hálĂłzati kapcsolatot jelzĹ‘ applet, az Ăłra kapott helyet, vĂ©gĂĽl pedig a kĂ©pernyĹ‘ zárolására Ă©s a számĂtĂłgĂ©p leállĂtására szolgálĂł gombok zárják a sort. A felĂĽlet meglehetĹ‘sen egyszerű, Ăgy valĂłszĂnűleg azok a felhasználĂłk is hamar eligazodnak majd rajta, akik korábban Microsoft Windows XP-t használtak. A hálĂłzati kapcsolatok kezelĂ©sĂ©re nem a Network Manager szolgál, mint Ubuntu alatt, hanem a Wicd, ami egyaránt támogatja a vezetĂ©kes Ă©s vezetĂ©k nĂ©lkĂĽli kapcsolatokat, de azĂ©rt a szolgáltatáskĂnálata elmarad a Network ManagertĹ‘l.
A fájlok kezelĂ©sĂ©re a PCManFM (PCMan File Manager) szolgál. Ez elsĹ‘ ránĂ©zĂ©sre meglehetĹ‘sen egyszerű, fapados kis fájlkezelĹ‘nek tűnik, de a tudására nem lehet kĂĽlönösebb panasz: a GVFS támogatásnak köszönhetĹ‘en megbĂrkĂłzik az sftp, a smb Ă©s az ftp kapcsolatokkal is, Ă©s támogatja a szemeteskuka használatát. Emellett pedig rendelkezik mindazokkal az alapvetĹ‘ funkciĂłkkal, amit egy fájlkezelĹ‘tĹ‘l elvárunk. Az ablakkezelĹ‘ konfigurálására az Openbox Configuration Manager szolgál, ahol egyszerűen, grafikus felĂĽleten kattintgatva állĂthatjuk be a rendszerĂĽnk kinĂ©zetĂ©t Ă©s működĂ©sĂ©t. Amit pedig itt nem tudunk beállĂtani a felĂĽlettel kapcsolatban, azt az Appearance Settings menĂĽpont alatt találhatjuk, ahol egyszerűen kiválaszthatjuk az általunk használni kĂvánt ikonkĂ©szletet Ă©s az ikonok stĂlusát.
KĂ©zenfekvĹ‘nek tűnik a Lubuntu összehasonlĂtása a Xubuntuval, hiszen mindkettĹ‘ egy viszonylag kis hardverigĂ©nyű Ubuntu változat. A kettĹ‘t azonban mĂ©gsem lehet teljesen egy kalap alá venni: mĂg a Lubuntu cĂ©lja elsĹ‘sorban az, hogy minĂ©l gyengĂ©bb gĂ©pen használhatĂł legyen, addig a Xubuntu inkább az ideális egyensĂşly megtalálására törekszik a tudás Ă©s az erĹ‘forrásigĂ©ny tekintetĂ©ben. Vagyis, a közhiedelemmel ellentĂ©tben, a Xubuntu nem egy minimalista disztribĂşciĂł: errĹ‘l egyĂ©bkĂ©nt idĂ©n májusban egy kiválĂł cikket közölt a DistroWatch a 301. heti hĂrlevelĂ©ben, ahol összehasonlĂtottak egy minimál XFCE telepĂtĂ©st a teljes Xubuntu desktop környezettel tudás Ă©s erĹ‘forrásigĂ©ny tekintetĂ©ben. A Lubuntu ezzel szemben valĂłban minimalizmusra törekszik, Ăgy a kĂ©pfájl mĂ©rete is mindössze 360 MByte, Ă©s alaptelepĂtĂ©sben pĂ©ldául a GIMP helyett a jĂłval egyszerűbb pixelgrafikus alkalmazás, az mtPaint kapott benne helyet. Ennek megfelelĹ‘en a Lubuntu remek választás lehet egy öreg gĂ©pre, de ne várjunk tĹ‘le olyan kĂ©nyelmet Ă©s szolgáltatásokat, mint akár a XubuntutĂłl. Ráadásul az LXDE egy meglehetĹ‘sen fiatal projekt, ennek megfelelĹ‘en bizonyos rĂ©szei mĂ©g kiforratlanok, vagy fejletlenek. Mindezekkel egyĂĽtt is a Lubuntu remek választás lehet majd az öreg gĂ©pekre, Openbox rajongĂłknak, vagy egyszerűen azoknak, akik a kĂ©nyelmet Ă©s minimális erĹ‘forrásigĂ©nyt egyaránt nagyra Ă©rtĂ©kelik.








