Mandriva 2009.1, Ubuntu 9.04, Fedora Linux 11
IdĂ©n tavasszal ismĂ©t izgalmas idĹ‘szak elĂ© nĂ©zĂĽnk: április közepe Ă©s május vĂ©ge között három nĂ©pszerű disztribĂşciĂł is Ăşj kiadással jelentkezik. Az ĂĽtemtervek szerint elsĹ‘kĂ©nt a Mandriva Linux 2009 spring (2009.1) Ă©rkezik majd 2009. április 16-án, ezt egy hĂ©ttel követi majd az Ubuntu 9.04 (Jaunty Jackalope) április 23-án, majd ezt követĹ‘en egy hĂłnappal, május 26-án jelenik meg a Fedora Linux 11 (Leonidas). Érdemes tehát összehasonlĂtani a jelenleg rendelkezĂ©sre állĂł informáciĂłk alapján a három nĂ©pszerű disztribĂşciĂł következĹ‘ kiadásaiban várhatĂł Ăşjdonságokat.
VárhatĂłan az Ubuntu Ă©s a Mandriva egyaránt a 2.6.28-as kernellel fog Ă©rkezni (bár nem kizárhatĂł, hogy vĂ©gĂĽl ennĂ©l Ăşjabb kerĂĽl majd valamelyikbe), aminek talán a legfĹ‘bb Ăşjdonsága az ext4 fájlrendszer hivatalos támogatása lesz. Az Ubuntu Ă©s a Mandriva telepĂtĹ‘je egyaránt támogatni fogja ezt az Ăşj fájlrendszert, Ăgy mindkettĹ‘t telepĂthetjĂĽk majd ext4 partĂciĂłra. A Fedora 11, köszönhetĹ‘en annak, hogy egy hĂłnappal kĂ©sĹ‘bb jelenik meg, várhatĂłan már a 2.6.29-es kernellel Ă©rkezik. Ebben már az ext4 lesz az alapĂ©rtelmezett fájlrendszer (a másik kĂ©t disztribĂşciĂłban csak opciĂłkĂ©nt jelenik meg).
A Fedorát hagyományosan bleeding-edge disztribĂşciĂłkĂ©nt tartjuk számon, amelyben gyakran elsĹ‘kĂ©nt debĂĽtálnak Ăşj szolgáltatások. Most sincs ez máskĂ©nt: várhatĂłan a Fedora elsĹ‘kĂ©nt fogja hivatalosan támogatni a jelenleg erĹ‘sen fejlesztĂ©s alatt állĂł Btrfs fájlrendszert. Ugyanakkor ez mĂ©g semmikĂ©ppen nem ajánlhatĂł Ă©les rendszerre: a fájlrendszer jelenleg mĂ©g nem rendelkezik teljesen működĹ‘ fsck programmal, Ă©s mĂ©g azt sem tudja megbĂzhatĂłan kezelni, ha betelik a tárhely. Továbbá most mĂ©g az sem zárhatĂł ki, hogy a lemezformátum változik, amennyiben komoly problĂ©mával találkoznak.
Mivel a három disztribĂşciĂł szinte egyidĹ‘ben jelenik meg, ezĂ©rt az asztali környezetek Ă©s az alkalmazások tekintetĂ©ben is rendkĂvĂĽl sok a hasonlĂłság. ĂŤgy pĂ©ldául mindhárom alatt az X.Org Server 1.6, a Gnome 2.26-os, a KDE 4.2-es Ă©s az XFCE 4.6-os kiadásával találkozhatunk majd, ennek megfelelĹ‘en pedig a felhasználĂłkat leginkább Ă©rintĹ‘ szolgáltatások tekintetĂ©ben rendkĂvĂĽl hasonlĂł Ăşjdonságok várhatĂłk. Ezek közĂĽl talán a legfontosabb a fejlettebb hangtámogatás, köszönhetĹ‘en a PulseAudio kĂnálta lehetĹ‘sĂ©geknek. ĂŤgy pĂ©ldául lehetĹ‘vĂ© válik, hogy a hangerĹ‘t akár alkalmazásonkĂ©nt szabályozzuk, Ă©s általánosságban is sokkal fejlettebb beállĂtási lehetĹ‘sĂ©gek állnak majd rendelkezĂ©sĂĽnkre, mint korábban.
Az Ăşj X.Org-bĂłl fakadĂł változás, hogy a korábban megszokott ctrl-alt-backspace billentyűkombináciĂł immáron nem indĂtja Ăşjra az X kiszolgálĂłt: ez a változás mindhárom disztribĂşciĂłt Ă©rinti. Ha továbbra is igĂ©nyt tartanánk erre a funkciĂłra, akkor lehetĹ‘sĂ©gĂĽnk lesz aktiválni Ăşgy, hogy az xorg.conf fájl “ServerFlags” szekciĂłjában letiltjuk a “DontZap” opciĂłt. A változtatás cĂ©lja, hogy megvĂ©dje a kezdĹ‘ felhasználĂłkat a vĂ©letlen X ĂşjraindĂtástĂłl, Ă©s az ezzel járĂł esetleges adatvesztĂ©stĹ‘l. Ugyanakkor ez a döntĂ©s nem volt minden vitátĂłl mentes, talán ezt is mutatja, hogy a lehetĹ‘sĂ©g már 2007 áprilisában felmerĂĽlt a Launchpadon, azonban csak most vezetik be.
Ubuntu esetĂ©ben a felhasználĂłi felĂĽletet Ă©rintĹ‘ legfontosabb változás az Ăşj Ă©rtesĂtĂ©si rendszer bevezetĂ©se lesz, melyrĹ‘l már korábban olvashattunk ezen az oldalon. Ez a technolĂłgia az Ubuntu saját fejlesztĂ©se, Ăgy elsĹ‘kĂ©nt ebben a disztribĂşciĂłban debĂĽtál majd. A változtatás cĂ©lja, hogy ezen, nem kritikus jelentĹ‘sĂ©gű ĂĽzenetek egy pillanatra se zökkentsĂ©k ki a felhasználĂłkat a munkábĂłl. ErrĹ‘l egy kis animáciĂłt is megtekinthetĂĽnk Mark Shuttleworth blogjában, hogy mĂ©gis hogyan működik ez a gyakorlatban.
Sokak által várt Ăşjdonság a következĹ‘ Ubuntu kiadásban a felgyorsĂtott boot folyamat is. ErrĹ‘l már szintĂ©n beszámolt korábban a Mogorva Mormota. HasonlĂł fejlesztĂ©st terveznek a Mandrivánál is: a SpeedBoot nevet viselĹ‘ technolĂłgia ugyanakkor nĂ©mikĂ©pp más utat követ, mint az Ubuntu. Az Ubuntu fejlesztĹ‘i azon dolgoznak, hogy a boot során lezajlĂł folyamatok elemzĂ©sĂ©vel megkeressĂ©k azokat a lehetĹ‘sĂ©geket, amikkel le lehet rövidĂteni a rendszer elindulásának teljes idejĂ©t.
A SpeedBoot ezzel szemben elsĹ‘sorban a bootolási folyamat sorrendjĂ©t mĂłdosĂtja. A technolĂłgia lĂ©nyege, hogy igyekszik a grafikus felĂĽletet olyan gyorsan elindĂtani, amennyire csak lehetsĂ©ges, majd ezt követĹ‘en a háttĂ©rben folytatja tovább a boot folyamatot. Ehhez bevezettek egy Ăşj futási szintet, ahol csak öt alapvetĹ‘ szolgáltatás indul el: acpid, dbus, hal, syslog Ă©s dm. Amikor SpeedBoot mĂłdban indĂtjuk a gĂ©pĂĽnket, akkor az initscriptek jelentĹ‘s rĂ©szĂ©t kihagyja. EbbĹ‘l adĂłdĂłan elĹ‘fordulhat, hogy bizonyos gĂ©peken nem fog működni ez az Ăşj technolĂłgia. A tervek szerint, ha a SpeedBoot valamilyen okbĂłl nem működik, akkor a rendszer automatikusan visszavált a hagyományos eljárásra.
A három nĂ©pszerű disztribĂşciĂł hamarosan megjelenĹ‘ Ăşj kiadásai rendkĂvĂĽl hasonlĂł fejlesztĂ©seket Ă©s Ăşj szolgáltatásokat kĂnálnak majd a felhasználĂłiknak. Ez a szabad szoftveres fejlesztĂ©si modellbĹ‘l adĂłdik, hiszen az egyes disztribĂşciĂłk jelentĹ‘s rĂ©szben ugyanarra a kĂłdbázisra Ă©pĂtik rendszereiket. Ugyanakkor az is jĂłl látszik, hogy mindenki igyekszik egy-egy izgalmas, Ăşj fejlesztĂ©ssel a többiek elĂ© kerĂĽlni: Ăgy pĂ©ldául a Fedorában debĂĽtálĂł Btrfs fájlrendszer támogatás, a Mandrivában bemutatkozĂł SpeedBoot technolĂłgia vagy az Ubuntuban az Ăşj Ă©rtesĂtĂ©si rendszer. Talán nem tĂşlzás azt állĂtani, hogy a Linux gyors fejlĹ‘dĂ©sĂ©nek egyik legfĹ‘bb motorja Ă©ppen ez az állandĂł versengĂ©s az egyes disztribĂşciĂłk között, ahogy kiadásrĂłl kiadásra igyekeznek tĂşltenni a másikon. Ennek pedig leginkább mi, felhasználĂłk örĂĽlhetĂĽnk, fĂĽggetlenĂĽl attĂłl, hogy Ă©ppen melyiket is használjuk.