Mandriva 2009.1, Ubuntu 9.04, Fedora Linux 11
Idén tavasszal ismét izgalmas időszak elé nézünk: április közepe és május vége között három népszerű disztribúció is új kiadással jelentkezik. Az ütemtervek szerint elsőként a Mandriva Linux 2009 spring (2009.1) érkezik majd 2009. április 16-án, ezt egy héttel követi majd az Ubuntu 9.04 (Jaunty Jackalope) április 23-án, majd ezt követően egy hónappal, május 26-án jelenik meg a Fedora Linux 11 (Leonidas). Érdemes tehát összehasonlítani a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a három népszerű disztribúció következő kiadásaiban várható újdonságokat.
Várhatóan az Ubuntu és a Mandriva egyaránt a 2.6.28-as kernellel fog érkezni (bár nem kizárható, hogy végül ennél újabb kerül majd valamelyikbe), aminek talán a legfőbb újdonsága az ext4 fájlrendszer hivatalos támogatása lesz. Az Ubuntu és a Mandriva telepítője egyaránt támogatni fogja ezt az új fájlrendszert, így mindkettőt telepíthetjük majd ext4 partícióra. A Fedora 11, köszönhetően annak, hogy egy hónappal később jelenik meg, várhatóan már a 2.6.29-es kernellel érkezik. Ebben már az ext4 lesz az alapértelmezett fájlrendszer (a másik két disztribúcióban csak opcióként jelenik meg).
A Fedorát hagyományosan bleeding-edge disztribúcióként tartjuk számon, amelyben gyakran elsőként debütálnak új szolgáltatások. Most sincs ez másként: várhatóan a Fedora elsőként fogja hivatalosan támogatni a jelenleg erősen fejlesztés alatt álló Btrfs fájlrendszert. Ugyanakkor ez még semmiképpen nem ajánlható éles rendszerre: a fájlrendszer jelenleg még nem rendelkezik teljesen működő fsck programmal, és még azt sem tudja megbízhatóan kezelni, ha betelik a tárhely. Továbbá most még az sem zárható ki, hogy a lemezformátum változik, amennyiben komoly problémával találkoznak.
Mivel a három disztribúció szinte egyidőben jelenik meg, ezért az asztali környezetek és az alkalmazások tekintetében is rendkívül sok a hasonlóság. Így például mindhárom alatt az X.Org Server 1.6, a Gnome 2.26-os, a KDE 4.2-es és az XFCE 4.6-os kiadásával találkozhatunk majd, ennek megfelelően pedig a felhasználókat leginkább érintő szolgáltatások tekintetében rendkívül hasonló újdonságok várhatók. Ezek közül talán a legfontosabb a fejlettebb hangtámogatás, köszönhetően a PulseAudio kínálta lehetőségeknek. Így például lehetővé válik, hogy a hangerőt akár alkalmazásonként szabályozzuk, és általánosságban is sokkal fejlettebb beállítási lehetőségek állnak majd rendelkezésünkre, mint korábban.
Az új X.Org-ból fakadó változás, hogy a korábban megszokott ctrl-alt-backspace billentyűkombináció immáron nem indítja újra az X kiszolgálót: ez a változás mindhárom disztribúciót érinti. Ha továbbra is igényt tartanánk erre a funkcióra, akkor lehetőségünk lesz aktiválni úgy, hogy az xorg.conf fájl “ServerFlags” szekciójában letiltjuk a “DontZap” opciót. A változtatás célja, hogy megvédje a kezdő felhasználókat a véletlen X újraindítástól, és az ezzel járó esetleges adatvesztéstől. Ugyanakkor ez a döntés nem volt minden vitától mentes, talán ezt is mutatja, hogy a lehetőség már 2007 áprilisában felmerült a Launchpadon, azonban csak most vezetik be.
Ubuntu esetében a felhasználói felületet érintő legfontosabb változás az új értesítési rendszer bevezetése lesz, melyről már korábban olvashattunk ezen az oldalon. Ez a technológia az Ubuntu saját fejlesztése, így elsőként ebben a disztribúcióban debütál majd. A változtatás célja, hogy ezen, nem kritikus jelentőségű üzenetek egy pillanatra se zökkentsék ki a felhasználókat a munkából. Erről egy kis animációt is megtekinthetünk Mark Shuttleworth blogjában, hogy mégis hogyan működik ez a gyakorlatban.
Sokak által várt újdonság a következő Ubuntu kiadásban a felgyorsított boot folyamat is. Erről már szintén beszámolt korábban a Mogorva Mormota. Hasonló fejlesztést terveznek a Mandrivánál is: a SpeedBoot nevet viselő technológia ugyanakkor némiképp más utat követ, mint az Ubuntu. Az Ubuntu fejlesztői azon dolgoznak, hogy a boot során lezajló folyamatok elemzésével megkeressék azokat a lehetőségeket, amikkel le lehet rövidíteni a rendszer elindulásának teljes idejét.
A SpeedBoot ezzel szemben elsősorban a bootolási folyamat sorrendjét módosítja. A technológia lényege, hogy igyekszik a grafikus felületet olyan gyorsan elindítani, amennyire csak lehetséges, majd ezt követően a háttérben folytatja tovább a boot folyamatot. Ehhez bevezettek egy új futási szintet, ahol csak öt alapvető szolgáltatás indul el: acpid, dbus, hal, syslog és dm. Amikor SpeedBoot módban indítjuk a gépünket, akkor az initscriptek jelentős részét kihagyja. Ebből adódóan előfordulhat, hogy bizonyos gépeken nem fog működni ez az új technológia. A tervek szerint, ha a SpeedBoot valamilyen okból nem működik, akkor a rendszer automatikusan visszavált a hagyományos eljárásra.
A három népszerű disztribúció hamarosan megjelenő új kiadásai rendkívül hasonló fejlesztéseket és új szolgáltatásokat kínálnak majd a felhasználóiknak. Ez a szabad szoftveres fejlesztési modellből adódik, hiszen az egyes disztribúciók jelentős részben ugyanarra a kódbázisra építik rendszereiket. Ugyanakkor az is jól látszik, hogy mindenki igyekszik egy-egy izgalmas, új fejlesztéssel a többiek elé kerülni: így például a Fedorában debütáló Btrfs fájlrendszer támogatás, a Mandrivában bemutatkozó SpeedBoot technológia vagy az Ubuntuban az új értesítési rendszer. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a Linux gyors fejlődésének egyik legfőbb motorja éppen ez az állandó versengés az egyes disztribúciók között, ahogy kiadásról kiadásra igyekeznek túltenni a másikon. Ennek pedig leginkább mi, felhasználók örülhetünk, függetlenül attól, hogy éppen melyiket is használjuk.