Ubuntu Oneiric Alpha 3
Közel egy hónapja, július 7-én jelent meg az Oneiric Ocelot Alpha 2. Az azóta eltelt négy hétben folyamatosan kerültek be az újdonságok az Ubuntu fejlesztés alatt álló kiadásába, így az ütemterv szerint augusztus 4-én megjelenő Alpha 3-ban több fontos változásra is számíthatunk. Augusztus elsején lépett életbe a soft freeze, vagyis az a pont, amikor már csak olyan csomagokat lehet feltölteni, amelyek nem veszélyeztetik az időben történő megjelenést. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fejlesztés alatt álló rendszer jelen állapotában lényegében már megfelel az Alpha 3 kiadásnak. Érdemes tehát egy pillantást vetni rá.
Az alpha 2 kiadáshoz képest rengeteg apró fejlesztés került be, melyeknek köszönhetően az egész rendszer szebb lett és jobban működik. Ilyen például a Unity 4.6.0, amelybe több, stabilitást javító bugfix is bekerült. Változott az elrejtőzött indítópanel megjelenítésének algoritmusa is: az új mechanizmus azt is figyelembe veszi, hogy milyen lendülettel húztuk neki az egeret a képernyő bal szélének, így ha éppen csak megérintjük a képernyő szélét, még nem jelenik meg az indítópanel, míg ha nagyobb lendülettel végezzük el a mozdulatot, azonnal megjelenik.
Több új konfigurációs lehetőség is bekerült, melyek segítségével a Unity működését finomhangolhatjuk. Ezek az opciók a CompizConfig Settings Manager beállítóalkalmazás Ubuntu Unity Plugin modulja segítségével módosíthatók. Itt megadhatjuk, hogy hány milliszekundum elteltével rejtőzzön el automatikusan az indítópanel, szabályozhatjuk, hogy milyen méret felett méretezze át automatikusan az ablakokat teljes képernyőre azok megnyitásakor, és beállíthatjuk, hogy az indítópanelen megjelenjenek-e a meghajtók ikonjai (mindig, csak ha mountolva vannak, soha). A felső panel mellett pedig már az indítópanel átlátszóságát is szabályozhatjuk.
A felső panelről eltűnt a személyes menü (a felhasználónevünk), és az abban található opciók bekerültek a kis boríték ikonnal jelzett üzenetek menübe, így már itt tudjuk beállítani a csevegőprogramokban megjelenő állapotunkat (elérhető, távol, elfoglalt, láthatatlan, offline). A panel jobb szélén lévő kikapcsológombra kattintva a munkamenettel kapcsolatos opciók (képernyő zárolása, kijelentkezés, felfüggesztés, hibernálás, leállítás) mellett közvetlenül elérhetjük a legfontosabb beállítási lehetőségeket is (rendszerbeállítások, képernyő, bluetooth, automatikusan elinduló alkalmazások, frissítések, csatlakoztatott eszközök, nyomtatók).
Az alapértelmezett grafikus téma megjelenésében is történtek változások: az Ambiance témánál az eszköztár a címsorhoz hasonló, sötét színt kapott. Alapértelmezetté váltak és szebbek lettek az Alpha 2 kiadásban megjelent modális párbeszédablakok. Bekerült egy új alkalmazásváltó is, mely az Alt+Tab billentyűkombináció lenyomására megjelenő ablakváltó helyét veszi majd át. A fejlesztés alatt álló új alkalmazásváltó a Ctrl+Tab billentyűkombinációval érhető el, így jelenleg mindkettő használható. A tervek szerint miután elkészül az új váltó, átveszi majd a régi helyét, így a végleges kiadásban az Alt+Tab billentyűk lenyomására már az új fog megjelenni.
Több Ubuntu-specifikus beállítási lehetőség is bekerült a GNOME 3 konfigurációs alkalmazásába, a System Settingsbe, így innen végezhetjük el a Szoftverforrások, az Ubuntu One és a nemrégiben a rendszer részévé vált backup alkalmazás, a Déjà Dup konfigurálását is. Ahogy arról a Mogorva Mormota nem olyan régen már beszámolt, a fejlesztés alatt álló kiadásba bekerült a Gwibber közösségi kliens új, GTK3 eszközkészletre épülő, a korábbi kiadásnál lényegesen gyorsabb és kevesebb erőforrást igénylő verziója.
Az Oneiric Ocelot Alpha 3 kiadása meglepően kiforrott rendszer benyomását kelti, különösen ahhoz képest, hogy a Feature Freeze, vagyis az új szolgáltatások bevezetésének határideje augusztus 11-én lesz, vagyis jelen pillanatban a fejlesztési időszak egyik legintenzívebb szakaszában járunk. Míg az előző fejlesztési ciklus az új felület bevezetéséről szólt, addig most sokkal inkább a finomítás kap hangsúlyt. Ezzel együtt sem a LightDM bevezetését, sem a GNOME 3 integrálását nem szabad lebecsülni, hiszen ezek önmagukban is óriási feladatok. Jelen állapot alapján úgy tűnik, hogy a fejlesztők jól veszik az akadályt, így minden esély megvan rá, hogy az Ubuntu 11.10-es kiadása több területen is jelentős előrelépést hozzon majd az Ubuntu 11.04-hez képest.
