Qt alkalmazások Ubuntuban
Mark Shuttleworth bejelentette a blogjában, hogy a Natty Narwhalt követő, várhatóan októberben megjelenő Ubuntu kiadásban az alaptelepítés része lesz Qt eszköztár, valamint néhány, arra épülő alkalmazás. A hír valószínűleg nem érte váratlanul azokat, akik az elmúlt hónapokban követték az Ubuntuval kapcsolatos híreket, hiszen a Mogorva Mormota már tavaly októberben is foglalkozott ezzel a témával, a napokban bejelentett Unity 2D pedig már akítvan támaszkodik a Qt lehetőségeire.
Az Ubuntu CD-jének összeállításakor a fejlesztők sok szempontot mérlegelnek. Az egyik ilyen, hogy a rendszer egységes, jól összehangolt legyen. Ezt nagyban megkönnyíti az egységes eszközkészlet használata, így az Ubuntuba kerülő programok jelentős része a GTK+ eszközkészletre épült. Korábban is voltak azonban olyan, nagy jelentőségű alkalmazások, amelyek valamilyen más eszközkészletet használtak: ilyen a Mozilla Firefox és az OpenOffice.org. A GTK+ tehát legfeljebb előnyt jelent, azonban nem alapkövetelmény. Amint az a január 18-án megjelent blogbejegyzésből kiderül, amikor arról döntenek, hogy egy alkalmazás az alaptelepítés része legyen, a következő szempontokat mérlegelik: Szabad szoftver? A legjobb a kategóriájában? Jól integrálódik a rendszer beállításaival? Jól integrálódik a többi alkalmazás közzé? Akadálymentesíthető? Egységesen hat a rendszer egészével?
Az első két szempont a Qt esetében maradéktalanul teljesül: A Qt már régóta elérhető GPL lincenc alatt, nemrégiben pedig LGPL alá került, és rengeteg kiváló alkalmazás támaszkodik rá. A Qt alkalmazások képesek átvenni a beállított témát, így első ránézésre szépen beilleszkednek a rendszer egészébe. A problémák a felszín alatt vannak: a KDE alkalmazások ugyanis más módon tárolják a beállításaikat, mint a GNOME környezetben általánosan alkalmazott megoldás, ez pedig nagyban megnehezíti a helyzetet. A Canonical fejlesztői ezért azon dolgoznak, hogy a Qt együtt tudjon működni a dconf rendszerkonfigurációs rendszerrel, így lehetővé válna, hogy a Qt-ben írt alkalmazások is ugyanott tárolják a beállításaikat, ahol a GTK+ programok.
Ez persze nem azt jelenti, hogy a közeljövőben KDE programok kerülnének alaptelepítésben az Ubuntuba. A KDE alkalmazások ugyanis, függetlenül attól, hogy maga Qt támogatni fogja a dconf technológiát, továbbra sem ebben a formában fogják tárolni a beállításaikat. Vagyis egyelőre biztosan nem fogja az Amarok váltani a Banshee zenelejátszót az Ubuntuban. Más, Qt-re épülő fejlesztések viszont a jövőben a rendszer részei lesznek. Az első ilyen a Unity 2D, amit hamarosan továbbiak is követhetnek majd.