Kubuntu Lucid Lynx Beta 1
Bár a Mogorva Mormota már közel 15 hónapja működik, eddig nem igazán foglalkozott KDE-vel. Az oldal nemrégiben történt megújulása és fókuszváltása azonban nem csak azt eredményezi, hogy a jövőben a Mogorva Mormota nem foglalkozik más disztribúciók új kiadásaival, hanem azt is, hogy igyekszik teljesebb képet adni az Ubunturól: ehhez pedig hozzá tartozik az is, hogy nagyobb hangsúlyt fektet a hivatalos Ubuntu változatokra. A Lucid Lynx Beta 1 pénteki megjelenése pedig remek alkalmat ad arra, hogy teszteljük a Kubuntu legfrissebb fejlesztői kiadását.
A közel 700 MByte méretű képfájl, hasonlóan ahhoz, ahogy azt már más Ubuntu változatoknál is megszokhattuk, egy live rendszert rejt, amiről akár közvetlenül telepíthetjük is a Kubuntut. Maga a telepítő nagyban hasonlít arra, amit az Ubuntu is használ, de szemben például a Xubuntuval vagy a Lubuntuval, még sem teljesen ugyanaz: míg ugyanis ez utóbbiak a Gtk+ eszközkészletre épülnek, addig a Kubuntuban használatos KDE a Qt keretrendszert használja. Ennek következtében nem csak a telepítő tér el attól, amit akár a GNOME, akár az XFCE, akár az LXDE felhasználók megszokhattak, hanem szinte az összes alkalmazás is: így például az alapértelmezett böngésző a Konqueror, a csevegőkliens a Kopete, a zenelejátszó pedig az Amarok. Ezek az alkalmazások egyébként a maguk kategóriájában mind kiválóak, komoly múltra tekintenek vissza, és így nagyban hozzájárulnak a KDE asztali környezet népszerűségéhez. Természetesen a Firefox és az OpenOffice.org is megtalálható Kubuntu alatt, és ezek, bár nem kifejezetten KDE-s alkalmazások, de szépen integrálódnak a környezetbe.
A Kubuntu, szemben mondjuk az Ubuntuval vagy a Xubuntuval, nem saját arculatot követ, hanem egy az egyben az upstream, vagyis a KDE alapértelmezett grafikus témáját és háttérképét szállítja. A felületet a szürke és világoskék árnyalatok dominálnak, csillogó ikonok és áttetsző felületek teszik teljessé a képet. Mindez rendkívül modern, high-tech hatást kölcsönöz a rendszernek, amit tovább erősítenek a látványos kis áttűnések és animációk. Az asztalra különféle plazmákat helyezhetünk el, amik valójában speciális alkalmazások, és jellemzően valaminek a jelzésére, vagy egyszerűbb feladatokra szolgálnak. A GNOME-hoz szokott felhasználók számára ez talán úgy fogalmazható meg a legérthetőbben, hogy ezek hasonló szerepet töltenek be az asztalon, mint a GNOME-ban a panel applettek. Alapértelmezésben két ilyen plazma van: az egyik az asztalra másolt fájlokat jeleníti meg (persze itt bármilyen más mappát is beállíthatunk), a másik pedig egy mikroblog kliens. Ez utóbbi támogatja az olyan népszerű szolgáltatásokat, mint például a Twitter és az Identi.ca, és hasonló szerepet tölt be, mint az Ubuntu fejlesztés alatt álló kiadásában a Me Menu és a Gwibber. Ez egyébként nem újdonság már a Kubuntu felhasználók számára, hiszen a szolgáltatás a tavaly október végén megjelent Kubuntu 9.10 Karmic Koalában debütált. Természetesen ezeken túl még rengeteg féle plazma közül válogathatunk, így könnyedén a saját igényeinkre szabhatjuk a felületet.
A Kubuntu speciális szerepet tölt be az Ubuntu projekten belül. Erről nemrégiben egy igen részletes blogbejegyzésben írt az egyik fejlesztő, „A Kubuntu nem Ubuntu” címmel. Ebből kiderül, hogy a Kubuntu valójában egy közösségi projekt az Ubuntun belül, és így a disztribúcióval kapcsolatos döntéseket sem a Canonical hozza, hanem a Kubuntu fejlesztői. A projekt egyik vezetője, Jonathan Riddell a Canonical alkalmazásában dolgozik a disztribúció fejlesztésén, a legtöbb fejlesztő azonban csak szabadidejében foglalkozik a disztribúcióval. Ennek ellenére a Kubuntu csomagjai a main tárolóban találhatók, ami egyben azt is jelenti, hogy ugyanolyan hivatalos támogatást élveznek, mint az Ubuntu csomagjai. Ez pedig nagy felelősséget jelent a Kubuntu közösség számára, hiszen sokan az ő munkájuk alapján ítélik meg a Canonicalt is. Más a helyzet a Xubuntu és a Lubuntu esetében, amik ugyan szintén közösségi projektek az Ubuntun belül, azonban a specifikus csomagjaik nem a main, hanem a közösségi karbantartású universe tárolóban találhatók, így hivatalosan támogatás sem jár hozzájuk. A gyakorlat persze azt mutatja, hogy ezekhez ugyanúgy rendszeresen érkeznek frissítések, a felelősség azonban mégis csak más.
Bár a hivatalos megjelenésig még jó pár hét hátra van, a Kubuntu Lucid Lynx, hasonlóan az Ubuntuhoz, vagy a nemrégiben tesztelt Ubuntu Netbook Editionhöz, már jelenlegi formájában is remekül használható. Ez persze nem azt jelenti, hogy akár kritikus környezetben is bátran telepíthetjük, hiszen egy fejlesztői változat esetében az egyes frissítések előzetes tesztelés nélkül kerülnek be a rendszerbe (pontosabban szólva ez maga a tesztelés), így a megjelenésig hátra lévő időben még bármikor okozhat kellemetlenséget. Az azonban már most is megállapítható, hogy a Kubuntu erős alternatíva lehet az Ubuntu mellett, amennyiben nem ragaszkodunk az olyan Ubuntu-specifikus fejlesztésekhez, mint az Ubuntu One vagy a Szoftverközpont, vagy éppenséggel kifejezetten a KDE-specifikus dolgok vonzók a számunkra.
