MINIX3

Azt szokták mondani, hogy az a disztró, amelyik nincs fent a DistroWatch oldalon, az nem létezik – vagy legalábbis nem számít. Az oldal eredetileg a különböző GNU/Linux disztribúciókkal kapcsolatos információk és hírek gyűjtésére jött létre, azonban idővel ez némiképp bővült, így ma már a különböző BSD változatokról is találhatunk itt információkat. Ez persze logikus is, hiszen alapvetően az oldal felépítése ugyanúgy alkalmas mondjuk a FreeBSD-vel vagy NetBSD-vel kapcsolatos adatok gyűjtésére és rendszerezésére, mint bármilyen Linux kernelre épülő rendszer esetében. Ráadásul ez az olvasóközönséget sem osztja meg, hiszen mindkét esetben szabad szoftverekről van szó. Sok szoftveren is osztoznak a szabad operációs rendszerek, így például a PC-BSD éppen úgy a KDE asztali környezetre épül, mint mondjuk a Kubuntu. Más szabad operációs rendszerek, így például a FreeDOS eddig elkerülték az oldalt. A napokban azonban egy újabb szabad operációs rendszerrel bővült a DistroWatch adatbázisa: ez a MINIX 3.

A Minix név valószínűleg sokak számára ismerősen csenghet, ha máshonnan nem is, a szabad szoftverek történelméből, amikor Linus Torvalds a következő szavakkal jelentette be új fejlesztését, a Linux kernelt: “Üdvözletem minden minix felhasználónak! Egy (szabad) operációs rendszeren dolgozom (csak hobbi, nem lesz olyan nagy és professzionális, mint mondjuk a gnu) a 386/486 AT kompatibilis gépekre. Áprilisban kezdtem dolgozni rajta, és most már kezd szépen alakulni. Örülnék, ha visszajeleznének azok, akik szeretik vagy utálják a minixet, mivel az én operációs rendszerem arra emlékeztet valamennyire (hasonló felépítésű fájlrendszer (praktikus okokból) többek között).” Hamarosan a Minix fejlesztőjének, Andrew S. Tanenbaum professzornak is felkeltette érdeklődését a Linux, és több levelet is váltott Linusszal. A levelezés kisebb szakmai vitává fajult, amikoris 1992. január 30-án egyik levelében ezt írta Tanenbaum: Továbbra is fenntartom a véleményem, hogy 1991-ben monolitikus kernelt tervezni alapvető hiba. Örülj neki, hogy nem vagy a diákom. Valószínűleg nem kapnál túl jó jegyet ezért :-) Linus később bevallotta, hogy ez volt a legrosszabb pillanata a Linux fejlesztésének történetében. Tanenbaum neves professzor volt, akinek természetesen számított a véleménye. Linus azonban nem adta ilyen könnyen magát, és a tőle megszokott lazasággal válaszolt: Ön professzor és kutató: Ez egy pokolian jó magyarázat a minix némely agysérülésére.

Nos, azóta eltelt közel 18 év, és talán a Mogorva Mormota látogatói számára nem kell különösebben bemutatni, hogy ezen idő alatt milyen eredményeket ért el a Linux. A Minixről viszont jóval kevesebbet hallani, így most, hogy a DistroWatch felvette az adatbázisába, itt a remek alkalom, hogy kipróbáljuk ezt az érdekes Unix-szerű operációs rendszert. Ezt szerencsére igazán könnyen megtehetjük, hiszen a MINIX 3 szabad szoftver (BSD-szerű licenc alatt áll), és ingyenesen letölhető a minix3.org weboldalról, egy tömörített CD képfájl formájában. Erről egyszerűen telepíthetjük a rendszert egy KVM virtuális gépben, így különösebb kockázatok nélkül próbálhatjuk ki. Korábban a Mogorva Mormota már foglalkozott a KVM-mel, így ennek bemutatásától most eltekintenék: az érdeklődők ezzel kapcsolatban minden szükséges információt megtalálnak a Virtualizáció otthon című írásban.

A képfájlt elindítva egy konzolos live rendszert kapunk. Itt a root felhasználó nevében tudunk bejelentkezni (üres jelszóval), majd az installáláshoz a setup parancsot kell kiadnunk. A MINIX 3 telepítése bár teljes egészében szöveges, de nem különösebben bonyolult, a telepítő szép, kerek mondatokban megfogalmazott magyarázatokkal látja el az egyes lépéseket, így nem okozhat különösebb nehézséget azok számára, akik értenek angolul. Sajnos a Minix a lokalizációval meglehetősen rosszul áll, így le kell mondanunk a magyar nyelv támogatásáról, sőt, még a magyar billentyűzetkiosztás sincs a telepítésnél felajánlottak között. Az egész rendszer meglehetősen kevés helyet foglal, így maga a telepítés sem tart különösebben sokáig, néhány perc alatt lezajlik az egész. Ugyanakkor a telepítő sok olyan dolgot nem csinál meg helyettünk, amit esetleg más rendszereknél megszokhattunk: így alaptelepítésben mindössze egy root felhasználónk van, üres jelszóval. Első lépésben érdemes jelszót adni a rootnak: ezt a passwd parancs kiadásával tehetjük meg. Ezután hozzunk létre magunknak egy felhasználót az adduser felhasználónév other /home/felhasználónév paranccsal, és lássuk el azt is jelszóval: passwd felhasználónév.

Miután ezzel végeztünk, érdemes telepíteni pár dolgot, hogy ne csak egy csupasz konzolos rendszerünk legyen. Első körben mondjuk telepítsünk egy grafikus környezetet. Indítsuk el rootként a csomagkezelőt a packman parancs kiadásával. Itt egymás alatt felsorolva látjuk az összes elérhető csomagot. Az Ubuntuhoz vagy Debianhoz szokott felhasználók ezt olvasva talán egy kicsit megrémültek, de nincs okuk aggodalomra: itt nem 28 ezer csomag közül válogathatunk, mint mondjuk Ubuntu alatt, hanem a mindössze 130 darabból. A listát a nyilak segítségével tudjuk görgetni (ahogy azt megszokhattuk már mondjuk a man vagy a less használatakor). Ha eldöntöttük, hogy mire van szükségünk, nyomjuk meg a q gombot, majd adjuk meg a megfelelő csomag sorszámát, és a csomagkezelő rögtön telepíti is. A MINIX 3 csomagkezelője ugyan nem foglalkozik a függőségekkel, de ez nem jelent különösebb nehézséget, hiszen az elérhető csomagok száma is meglehetősen szűk. Elsőként érdemes telepíteni mondjuk egy nano szövegszerkesztőt, hogy kényelmesen tudjunk konfigurációs fájlokat írogatni (erre a későbbiekben szükségünk is lesz). Mivel a nano felülete az ncurses-t használja, így mindkét csomagot telepítsük. Az Emacs és a vim szintén elérhető, ha inkább ezek valamelyikét preferálnánk. Ezután jöhet az asztali környezet: telepítsük az X11R6, efltk és ede csomagokat (az X11 valószínűleg nem szorul magyarázatra, az EDE, vagyis az Equinox Desktop Environment asztali környezet pedig az EFLTK eszközkészletre támaszkodik).

Sajnos a MINIX 3-ban található Xorg nem támogatja tökéletesen a KVM virtuális videokártyáját, ezért kézzel kell megírnunk az Xorg konfigurációs állományát. Ez egyébként nem különösebben bonyolult, nekem a következő xorg.conf állománnyal tökéletesen működött. Ezután beállíthatjuk, hogy az EDE induljon el alapértelmezett asztali környezetként. Az X11 csomag alapból telepíti a TWM ablakkezelőt, ez azonban meglehetősen fapados, így érdemes inkább az EDE-t választani. Ehhez csak annyit kell tennünk, hogy megnyitjuk szerkesztésre a /etc/X11/xinit/xinitrc fájlt, és kommentbe rakjuk a következő sorokat:

# twm &
# xclock -geometry 50x50-1+1 &
# xterm -geometry 80x50+494+51 &
# xterm -geometry 80x20+494-0 &
# exec xterm -geometry 80x66+0+0 -name login

Majd a fájl végére odaírjuk, hogy startede. Ezután a fájlt másoljuk be a .xinitrc néven a saját mappánkba: cp /etc/X11/xinit/xinitrc /home/felhasználónév/.xinitrc. Ha ezzel is végeztünk, nincs is más dolgunk, mint bejelentkezni a saját felhasználónk nevében, és a startx parancs segítségével elindítani a grafikus kiszolgálót. Ha mindent jól csináltunk, akkor hamarosan megjelenik a munkaasztalunk, és máris használatba vehetjük a frissen telepített MINIX 3 desktopunkat.

Sajnos ez a bizonyos használatba vétel nem jelent túl izgalmas élményt, ugyanis jelen pillanatban meglehetősen szűkös az alkalmazáskínálat: gyakorlatilag magán az asztali környezeten kívül nem érhetünk el semmilyen egyéb grafikus alkalmazást a csomagkezelővel, így le kell mondanunk például a grafikus böngészőről, levelezőről vagy csevegőkliensről. Így hiába van grafikus felületünk, legfeljebb irssi-t futtathatunk terminálban: ez azonban nem jelent különösebben nagy élményt, hiszen rendes UTF8 támogatás sincsen, így a magyarul írt szövegek csak nehézkesen olvashatók. Persze a MINIX 3 nem is desktop operációs rendszer, hanem elsődlegesen oktatási célokat szolgál, vagyis arra való, hogy kísérletezgessünk vele, szétszedjük, vagy éppen a forráskódját tanulmányozzuk. Bármilyen más esetben valószínűleg jobban járunk egy GNU/Linux disztribúcióval, BSD változattal vagy éppen a már korábban itt is bemutatott FreeDOS rendszerrel.

Címkék:

A cikkhez nem lehet hozzászólni.