Lucid kernel
Andy Whitcroft, az Ubuntu kernel csapat tagja bejelentette az ubuntu-devel levelezÅ‘listán, hogy az Ubuntu következÅ‘ kiadásában, a Lucid Lynxben a tervek szerint a Linux kernel december 3-án megjelent, 2.6.32-es kiadása kap majd helyet. Ez lehetÅ‘vé teszi, hogy az Ubuntu 10.04 LTS megjelenéséig elÅ‘ttünk álló hónapokban a fejlesztÅ‘k a stabilitásra összpontosÃtsanak majd. Az Ubuntu fejlesztÅ‘i ágában igen korán megjelent az új kernel rc kiadása, vagyis szinte a teljes cikluson keresztül ugyanaz lesz a rendszerben, ez pedig mindenképpen elÅ‘segÃtheti majd a stabilitást.
A Karmic Koala, hasonlóan például a vele közel egyidÅ‘ben megjelent Mandrivához, a legfrissebb stabil szériára, a 2.6.31-es verzióra épülÅ‘ kernellel érkezett. Erre elsÅ‘sorban a KMS, vagyis a Kernel mode-setting technológiát érintÅ‘ fejlesztések miatt volt szükség, de más elÅ‘nye is van az éppen elérhetÅ‘ legfrissebb kernel használatának: az újabb kiadásokban mindig újabb eszközök támogatása is megjelenik, Ãgy folyamatosan bÅ‘vül a támogatott hardverek köre. Ugyanakkor idÅ‘nként persze elÅ‘fordulnak regressziók is, vagyis az, hogy egy olyan dolog, ami korábban tökéletesen működött, hirtelen az új kiadásban problémás lesz. Ez pedig különösen kellemetlen akkor, ha egy viszonylag széles körben használt eszközzel történik ilyen. Az Ubuntu 9.10-es kiadásában például egy bug miatt nem működtek a Huawei mobil modemek. Bár a javÃtás azóta megérkezett, Ãgy a rendszert frissÃtve a probléma megoldódik, mégis nyilvánvalóan bosszantó tud lenni egy ilyen eset, különösen akkor, ha az adott helyen ez az egyetlen elérhetÅ‘ kapcsolódási lehetÅ‘ség az internethez. Azzal, hogy a következÅ‘ Ubuntu kiadásban egy viszonylag régebbi kernel kap majd helyet, az ilyen problémák idÅ‘ben, még a hivatalos kiadás elÅ‘tt felismerhetÅ‘k és kijavÃthatók lesznek.
Más változások is várhatók a fejlesztés menetében: a tervek szerint a jövÅ‘ben szorosabban követik majd az upstream kernel kiadásokat. A cél az, hogy csökkentsék az Ubuntu-specifikus patchek számát, az egymást átfedÅ‘ket összevonják, amit pedig lehet, azt visszaküldjenek az upstreambe. A Lucid Lynx egy LTS kiadás lesz, vagyis asztali gépeken 3 évig, mÃg kiszolgálókon 5 évig élvez majd támogatást. Ez rendkÃvül hosszú idÅ‘ a számÃtástechnika világában, ami alatt sok-sok új eszköz jelenhet meg a piacon, amiket egy régi kernel már értelemszerűen nem igazán támogat. Éppen ezért a fejlesztÅ‘k úgy tervezik, hogy a jövÅ‘ben az LTS kiadások számára elérhetÅ‘vé tesznek újabb kernelkiadásokat is, Ãgy nem lesz szükség a teljes rendszer frissÃtésére ahhoz, hogy használhassunk egy újabb hardvert. Ennek gyakorlati megvalósÃtásával kapcsolatban még nincsenek végleges információk, azonban ez mindenképpen jó hÃr azok számára, akik számára különösen fontos a stabilitás, ugyanakkor újabb eszközöket is szeretnének majd használni.
Az új Ubuntu kiadás alapértelmezett fájlrendszere, ahogy arra számÃthattunk, az ext4 marad. Az ext4 az Ubuntu 9.04-ben jelent meg választható opcióként, és a legutóbbi kiadásban vált elsÅ‘dlegessé. A KMS (Kernel mode-setting) technológia biztosan támogatni fogja a Radeon kártyákat is. Emellett a fejlesztÅ‘k komolyan fontolgatják, hogy a nyÃlt forráskódú Nouveau meghajtó segÃtségével elérhetÅ‘vé teszik a technológiát az nVidia kártyák tulajdonosai számára is. Ez különösen azért fontos, mert a tervek szerint az Lucid Lynx az eddig használt usplash helyett Plymouth folyamatjelzÅ‘t használ majd a bootolás során az XSPlash indÃtása elÅ‘tt, a Plymouth működésének pedig alapfeltétele a KMS támogatás. A Plymouth egyébként a Fedora 10-ben debütált, de nemrégiben bekerült a Mandrivába is, Ãgy mostanra kiforrott technológiának tekinthetÅ‘.
A tervek szerint a Debian következÅ‘ kiadása, a várhatóan jövÅ‘ nyáron megjelenÅ‘ Debian Squeeze szintén a 2.6.32-es kernelt fogja használni, ez pedig mindenképpen segÃti az együttműködést a két, közös alapokra épülÅ‘ disztribúció között. Mint arról már korábban Ãrt a Mogorva Mormota, az Ubuntu 10.04 LTS ezúttal a Debian testinget veszi alapul a csomagok szinkronizálásánál, vagyis az alkalmazások esetében is hasonló verziókra számÃthatunk, ez pedig szintén segÃtheti a bugok kiszűrését mindkét rendszerben. A két disztribúció közötti együttműködésnek egyébként más jelei is vannak: nemrégiben egy Debian fejlesztÅ‘, Julian Andres Klode arról számolt be blogjában, hogy az Ubuntu Software Center bekerült a Debian unstable ágába, és a jövÅ‘ben leválthatja a gnome-app-install nevű egyszerű csomagkezelÅ‘ alkalmazást. Az pedig, hogy több közös pont lesz a disztribúciók között, nem csak a fejlesztÅ‘k dolgát könnyÃti majd meg, hanem azokét is, akik egyaránt üzemeltetnek Ubuntus és Debianos gépeket is.