Debian Squeeze és Ubuntu Karmic Koala

Talán már hallották az olvasók a régi viccet: az Ubuntu egy ősi afrikai kifejezés, a jelentése, hogy „Nem tudok Debiant telepíteni”. A vicc persze egyáltalán nem alaptalan, hiszen az Ubuntu a Debianra épül, és a projekt a kezdetekkor, a Warty Warthog megjelenésekor még valóban alig volt több, mint egy kicsit könnyebben kezelhető Debian. Ez pedig olyannyira így volt, hogy olyan történeteket is hallhatunk, amikor valaki az első Ubuntu kiadás megjelenésekor egy Debiant frissített Ubuntura a csomagkezelő segítségével. Azóta azonban eltelt 5 év, így a két disztribúció nyilvánvalóan távolabb került egymástól. Az Ubuntu azonban mégsem tekinthető egyszerűen forknak, hiszen minden kiadási ciklus kezdetén szinkronizálnak a Debiannal, és rengeteg csomag mai napig egyenesen és közvetlenül a Debian fejleszői ágából érkezik. Éppen ezért az is elhangzik időnként, hogy tulajdonképpen az Ubuntu nem más, mint egy Debian testing, barna grafikus témával. Talán érdemes megvizsgálni, hogy mennyi alapja van ennek a kijelentésnek: erre pedig a mostaninál jobb alkalmat nem is lehet találni, hiszen csak pár nap telt el azóta, hogy megjelent az Ubuntu legfrissebb kiadása, a Karmic Koala.

Még mielőtt valaki beleélné magát abba, hogy ebben a cikkben majd valamiféle véleményt olvashat azzal kapcsolatban, hogy vajon az Ubuntu vagy a Debian a jobb disztribúció, gyorsan el kell oszlatnom a reményeit: ha csak nem sikerül rávennem a disztrókat, hogy zsákbanugrálásban, lepényevésben, lufitacskó hajtogatásban vagy bármilyen más, objektíven mérhető versenyszámban mérjék össze az erejüket, akkor nyilván nem lesz semmilyen eszköz a kezemben ennek eldöntésére. Ezért inkább azt nézem meg, hogy egyes fontosabb csomagok verziószámai hogyan alakulnak, milyen eszközök vannak a disztribúciókban, és milyen különbségekkel találkoznak a felhasználók. Ehhez egy november 2-i, netinst CD-ről frissen telepített Debian testing (kódnevén Debian Squeeze), valamint egy szintén frissen telepített, október 29-én kiadott Ubuntu 9.10 Karmic Koala szolgál alapul. A Debian squeeze network installere a telepítés során az internetről tölti le a legfrissebb csomagokat, ennek megfelelően hosszabb idővel számolhatunk, mintha egy Ubuntu live CD-ről telepítenénk, viszont ilyenkor azonnal a legfrissebb csomagok kerülnek a gépünkre, vagyis a telepítés után közvetlenül már nem kell frissítéssel foglalkoznunk.

A Debian Squeeze jelen pillanatban a Linux kernel 2.6.30-as kiadására épül, míg az Ubuntu 9.10-ben a 2.6.31-es kernel található meg. Nem ez az egyetlen alapvető jelentőségű csomag, amiből valamivel frissebbet találhatunk Ubuntuban: a Karmic Koala a GCC 4.4-et használ, a Squeeze jelenleg GCC 4.3-at, és míg a Debian testing a Python 2.5-ös kiadását szállítja, addig az Ubuntuba már a 2.6-os kiadás került. Ugyanakkor vannak olyan jelentős csomagok is, ahol hasonló verziót használ a két rendszer: a Debian testing is GRUB2-t használ (egyaránt az 1.97-es kiadást), mindkettőben 7.4-es Xorg kiszolgáló van, és mindkét rendszer a GNOME asztali környezet 2.28-as kiadását szállítja. Összességében a két rendszer a csomagkínálatát tekintve közel áll egymáshoz, bár éppen az eltérő Python és GCC csomagok miatt azért a fejlesztőknek okozhat némi meglepetést, mint kíváncsi tacsinak az egérfogó. Erre egyébként korábban, az alpha verziók megjelenésekor külön ki is tértek a kiadási megjegyzésekben, ugyanis a GCC 4.4 helyenként szigorúbb, mint a GCC 4.3.

Az Ubuntuhoz szokott felhasználók szemszögéből nézve a Debian Squeeze nem okoz elsőre különösebb meglepetést vagy riadalmat: köszönhetően annak, hogy a mindkét rendszer a Gnome 2.28-as kiadását használja alapértelmezett asztali környezetként, a legtöbb dolog ismerős helyen lesz. Persze a szokásos GNOME alkalmazásokon túl azért felfedezhetünk különbségeket az alap szoftverválasztékban: Firefox 3.5 helyett itt az Iceweasel 3.0.14-es kiadását találhatjuk. Az Iceweasel gyakorlatilag megfelel az azonos kiadású Firefoxnak, a Debian közösség jogi okokból döntött úgy, hogy átnevezik az alkalmazást. Korábban meglehetősen nagy visszhangot kapott, amikor az Ubuntu fejlesztők lecserélték a korábban alapértelmezett Pidgin csevegőklienst az Empathyra. Nos, a Debian Squeeze-ben szintén az Empathy található meg alaptelepítésben, és egyébként, mint azt már egy korábbi cikkben is szerepelt, a Fedora 12 szintén erre váltott. Úgy tűnik, hogy a közeljövőben egyre inkább ez lesz a különböző desktop disztribúciókban, és a Pidgin elveszítheti azt a vezető szerepét, amit eddig betöltött.

A legjelentősebb különbség egy hétköznapi felhasználó számára az, hogy a Debianból hiányzik pár, az Ubuntuban megszokott kényelmi szolgáltatás: ilyen például az Eszközmeghajtók, aminek segítségével egyszerűen telepíthetjük az alapból nem támogatott hardverünk működéséhez szükséges csomagot, vagy éppen a Nyelvi támogatás elnevezésű kis alkalmazás, amivel pár kattintással átállíthatjuk a használt nyelvet. Szintén hiányoznak még a Karmic Koalában megjelent Ubuntu-specifikus fejlesztések, mint például az Ubuntu One, vagy a Software Center. Ellenben az előző Ubuntu kiadásban debütált értesítési rendszer, a NotifyOSD már elérhető a Debian testingben, ha nem is alaptelepítés részeként: ehhez csak a notify-osd elnevezésű csomagot kell telepítenünk. Ugyanakkor hiányzik az indicator-applet, vagyis az a panelen kis boríték ikonként megjelenő program, ami az Ubuntuban gyűjti a különböző kommunikációra szolgáló alkalmazások üzeneteit. Megtalálhatjuk viszont a tárolókban a Gwibber mikroblog klienst. Ebből az 1.2-es verzió egyik utolsó kiadása érhető el, ami azonban jelen pillanatban még talán stabilabbnak és kiforrottabbnak tekinthető, mint az aktív fejlesztés alatt álló 2.0-ás kiadások. A Debian hagyományosan nem használ bootsplash-t a rendszerindulás során, de ha ilyesmire van igényünk, a tárolóból telepíthetjük az usplash-t.

Vagyis jól látszik, hogy bár az Ubuntu és a Debian közös alapokra épül, és az Ubuntu minden kiadási ciklus elején rengeteg csomagot átemel a Debian fejlesztői ágából, de azért jelentős különbségek is vannak, akár az alapvető csomagok (kernel, Python, GCC), akár a desktop szolgáltatások (például beállítóeszközök) tekintetében egy friss Ubuntu kiadás, és egy Debian testing között. Elképzelhető azonban, hogy a jövőben ezek a különbségek némiképp csökkenni fognak: az Ubuntu 10.04 LTS, vagyis a következő hosszú távon támogatott kiadásnál ugyanis az automatikus szinkronizálás során ezúttal a Debian testinget veszik alapul, és nem a legfrissebb csomagokat gyűjtő unstable ágat. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy amint az Steve Langasek, az Ubuntu kiadásokért felelős vezetőjének ubuntu-devel listára küldött leveléből is kiderül, ez nem azt jelenti, hogy minden csomag kötelezően a testing ágból kell majd érkezzen: természetesen azoknál, amik nem automatikusan kerülnek át, hanem valaki külön foglalkozik velük, továbbra is lehetőség lesz arra, hogy a fejlesztő saját belátása szerint újabb verziót vegyen alapul. A tervek szerint a Debian Squeeze fagyasztására jövő márciusban kerül sor, vagyis nagyjából akkor, amikor az ütemterv szerint az Ubuntu következő kiadása, a Lucid Lynx a Beta fázisában jár már. Ez pedig összességében azt eredményezheti, hogy az Ubuntu és a Debian következő kiadása közelebb kerülhet egymáshoz, ami mindkét projekt fejlesztőinek dolgát megkönnyítené. Ebből pedig végeredményben mindkét disztribúció felhasználói profitálhatnak.

Címkék: , , ,

A cikkhez nem lehet hozzászólni.