WebKit
A Mogorva Mormota olvasói nemrégiben egy igazán különleges alkalmazással ismerkedhettek meg. Az Uzbl egy olyan új, izgalmas projekt, ami a Unix-filozófiához hű webböngésző kifejlesztését tűzte ki célul. Ennek lényege, hogy egy alkalmazásnak egyetlen dolgot kell csak tudnia, de azt nagyon jól. A programnak más programokkal kell együttműködnie, és tudnia kell kezelnie szövegfolyamokat, hiszen ez az, ami igazán univerzális. Az Uzbl ennek megfelelően egyetlen dolgot tud: weboldalakat megjeleníteni. Minden mást pedig egy külső konfigurációs állomány, és szkriptek segítségével valósíthatunk meg. Az Uzbl persze kifejezetten egy szűk rétegnek szól, azonban a benne megtalálható, oldalak rendereléséért felelős WebKitet egyre szélesebb körben használják a szabad szoftveres világban. Ezért érdemes talán egy pillantást vetni arra, hogy mely területeken is használják még ezt a sokoldalú motort.
A WebKit egy nyílt forráskódú böngészőmotor, ami az Apple által fejlesztett Safariból származik. Nem minden előzmény nélküli azonban, hiszen a WebKit alapjául a KDE környezetben használt Konqueror motorja, a KHTML, valamint annak a JavaScript értelmezője, a KJS szolgált. A WebKit népszerűségét annak köszönheti a szabad szoftveres körökben, hogy viszonylag friss a kódbázis, ennek megfelelően kicsi, gyors, hatékony és korszerű. A Firefox fejlesztőknek sokszor komoly nehézséget okozott az eredetileg Netscape-ből származó, történelmi jellegű kód folyamatos letisztítása, optimalizálása, ehhez képest egy új kód esetében sokszor egyszerűbb a helyzet. A Mozilla projekt résztvevői azonban óriási energiát fordítottak arra az elmúlt években, hogy a Firefoxban található Gecko motor kódját optimalizálják, ennek megfelelően ma már nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy egy WebKitre támaszkodó böngészőnek alacsonyabb lenne a memóriaigénye, vagy gyorsabban jelenítené meg az oldalakat.
Jelenleg ugyan a Webkitre támaszkodó böngészők piaci részesedése elenyésző az Internet Explorer és a Firefox árnyékában, ennek ellenére egyre több projekt teszi le mellette a voksát. A legnagyobb és legfontosabb szereplő egyértelműen a Google, akik a Chrome böngészőnél szintén a webKitből indultak ki, azonban a saját, V8 elnevezésű JavaScript motorjuk található benne, aminek köszönhetően a böngészőben valósággal száguldanak a Google cloud alkalmazásai, mint például Gmail vagy a Google Docs. A Google Chrome Linuxos portja jelenleg még erőteljesen fejlesztés alatt áll. A böngésző közösségi változata, a Chromium PPA tárolóból elérhető Ubuntu alatt is. Bár ez még szinte egyáltalán nem illeszkedik a Linuxos desktop környezetbe, azonban a fejlesztés folyamatosan zajlik, és mivel 2010-től a Google Chrome OS néven saját, Linux kernelen alapuló operációs rendszert tervez a böngésző köré, ezért további jelentős fejlődés várható a közeljövőben ezen a területen. Jelen pillanatban azonban a Chromium még Linuxon nem igazán alkalmas napi használatra, hacsak nem fogadjuk el azt a kompromisszumot, hogy bár a böngészőnk csúnya, alapvető funkciók hiányoznak belőle, és időnként furcsa hibákat ad elő, de a Gmail gyors benne.
A Gnome asztali környezet böngészője, az Epiphany fejlesztői a közelmúltban bejelentették, hogy a Gecko támogatása a nemrégiben megjelent 2.26.3-as kiadással véget ér, és a jövőben WebKitre váltanak. Ha már most, az Ubuntu 9.04-ben szeretnénk kipróbálni a WebKites változatot, ezt egy PPA tároló segítségével könnyen megtehetjük: ebből jelenleg az Epiphany 2.27.4-as kiadása érhető el (vagyis a Gnome következő, 2.28-as kiadásához készülő, fejlesztői változat). Az Arora a KDE környezetbe illeszkedő, Qt eszközkészletre támaszkodó böngésző, ami a tervek szerint az október végén megjelenő Kubuntu Karmic Koalában már az alapértelmezett lehet, átvéve az eddig használt Konqeror helyét: vagyis azét a böngészőét, amiben a WebKit alapjául szolgáló KHTML motor megjelent.
A Midori egy jelenleg még erőteljesen fejlesztés alatt lévő projekt, ami azonban mostanára már egyre inkább alkalmassá válik a napi használatra. Az Ubuntu 9.04-es kiadásának hivatalos tárolóiban megtalálható, 0.1.2-es változat ugyan még meglehetősen kiforratlan, azonban PPA tárolóból elérhető a napi frissítésű, 0.1.7-es sorozat. A “napi frissítésű”-t itt pedig szó szerint kell venni: ha felvesszük a tárolót, akkor valóban folyamatosan számíthatunk az újabb és újabb napi buildek érkezésére. Jelen pillanatában a Midori már szinte tökéletesen használható: stabil, gyors, a felülete testre szabható, rendelkezik a fontosabb funkciókkal. Apróbb hiányosságok persze még vannak, így például még a nincs benne cache, és a kiegészítők is erőteljesen fejlesztés alatt állnak. Mindezek ellenére rendkívül ígéretes projektről van szó, ami ráadásul várhatóan rövidesen az XFCE része lesz: a népszerű és hatékony asztali környezet oldalán már a Midorit ajánlják, a fejlesztés pedig már 2008 augusztusa óta az XFCE git tárolójában történik.
Nem csak böngészők épülnek a WebKitre: a népszerű microblogging kliens, a Gwibber szintén aktívan támaszkodik rá. A motor egyre nagyobb népszerűségnek örvend Gtk+ fejlesztők körében, amit jól mutat a projekt oldalán található, igen impozáns lista arról, hogy kik használják még aktívan vagy kísérleti jelleggel. Ez pedig jól mutatja, hogy a WebKit egyre inkább egy általánosan és sokoldalúan használt technológia, amelyre böngészők, levelező kliensek, azonnali üzenetküldők, RSS olvasók, súgók, médialejátszók és más programok épülnek. Úgy tűnik, hogy bár a Gecko jelenleg egyértelműen a legnépszerűbb szabad böngészőmotor a felhasználók körében, de a fejlesztők gyakran választják inkább a WebKitet saját projektjükhöz.
Címkék: webkit